Európai Unió

Ursula von der Leyen erősítené Európa védelmi erejét

Vitáztak a csúcsjelöltek

Európának meg kell erősítenie védelmi erejét, de mindenekelőtt Ukrajna mellé kell állnia, mert Ukrajna háborúját a szabadságért vívja az elnyomás ellen, a demokráciáért küzd egy tekintélyelvű rendszerrel szemben – jelentette ki Ursula von der Leyen Brüsszelben, az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó csúcsjelöltek vitáján csütörtökön.

Ursula von der Leyen erősítené Európa védelmi erejét
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond a 16. Európai Gazdasági Kongresszuson a lengyelországi Katowicében
Fotó: Anadolu via AFP/Anadolu/Beata Zawrzel

Az Európai Parlamentben tartott vitán az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az Európai Néppárt jelöltje azt mondta, erősíteni kell az uniós védelmi ipart, el kell érni, hogy az ipari megosztottság megszűnjön Európában a közös védelmi beruházások támogatása által.

A migráció kérdésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „nekünk kell tudnunk dönteni arról, hogy ki jöhet be Európába, nem pedig az embercsempészeknek”. Hozzátette: azokat, akik jogtalanul tartózkodnak az EU-ban, vissza kell küldeni hazájukba, mindazok számára pedig, akik legális módon kívánnak Európába jönni, biztonságos uniós beutazást kell biztosítani.

Kérdésre válaszolva kilátásba helyezte, hogy újabb mandátummal rendelkező uniós bizottsági elnökként akkor lenne hajlandó együttműködni az EP egyes képviselőivel, ha azok Európa-pártiak, „Putyin-ellenesek” és a jogállamiság mellett állnak. „Elveket kell választani, amelyekhez ragaszkodunk” – húzta alá.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban kijelentette: mindent meg kell tenni a civilek védelméért Gázában, fegyverszünetre van szükség, a túszokat szabadon kell bocsátani, valamint elő kell mozdítani a kétállami megoldást, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrejöttét.

Közölte, eszközök állnak az EU rendelkezésére, hogy döntéseit végrehajtsa és az uniós jogot betartassa. Ilyenek a kötelezettségszegési eljárások, és a jogállamiság szavatolására létrehozott feltételességi mechanizmus – mondta Von der Leyen, majd hozzátette: az uniós bizottság olyan lépéseket vár Magyarországtól, amelyek helyreállítják a jogállamiságot az országban, ellenkező esetben az uniós források befagyasztva maradnak. „Ha látjuk a pozitív változást, a pénzt felszabadítjuk”, ahogy azt az Európai Bizottság Lengyelország esetében is tette – mondta az Európai Néppárt csúcsjelöltje.

Nicolas Schmit, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) luxembourgi csúcsjelöltje beszédében azt hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a szegénység elleni harcot, és csökkenteni a szegények számát. Az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős biztosa kérdésre válaszolva kizárta, hogy a jövőben együttműködne az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve az Identitás és Demokrácia (ID) uniós parlamenti frakciókkal. Azzal érvelt, hogy ezen politikai formációk tagjai a tagállamokban „álhírgyárakat működtetnek”, támadják a nők jogait és a szabad sajtót, amely – véleménye szerint – nem igazodik az alapvető uniós értékekhez. Az Európai Néppárttal szemben azt a kritikát fogalmazta meg, hogy nem írta alá a berlini nyilatkozatot, amely kizárja a szélsőjobboldallal való lepaktálást.

Schmit kiemelte, hogy a jogállamiság támogatása nélkül nem lehet sikeres uniót építeni. Azt mondta, Magyarországon a jogállamiság leépítése tapasztalható. Véleménye szerint szigorúbban kell fellépni azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. A bevándorlással kapcsolatban kijelentette: meg kell akadályozni a migránsokkal való rossz bánásmódot.

Terry Reintke, az Európai Zöldek csúcsjelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági fejlődés és a klímavédelem nem egymással ellentétes fogalmak. A német politikus bírálta, hogy az Európai Unióban „még mindig túl sok nemzeti szintű projekt létezik”, amelyek helyett véleménye szerint uniós szintű együttműködésekre lenne szükség, egyebek mellett Ukrajna védelme érdekében. Közölte, el kell venni a vétójogot az olyan politikusoktól, mint Orbán Viktor, ezért – mint hangoztatta – az Európai Tanácsban meg kell szüntetni az „egyhangúságot”. Reintke prioritásnak nevezte a szélsőjobboldali fenyegetés elhárítását. A bevándorlással kapcsolatban azt mondta, a migrációra szüksége van az elöregedő társadalmaknak, „a toxikus migrációellenes viták” pedig nem vezetnek eredményre.

Sandro Gozi, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) olasz politikusa az uniós bővítéssel kapcsolatban azt mondta, hozzáférhetővé kell tenni az uniós vívmányokat úgy Ukrajna, mint a nyugat-balkáni országok számára, a „kontinens egyesítéséhez” azonban – mint kiemelte – az EU-szabályok megreformálására van szükség. Hozzátette: a bővítés során minden tagország és minden tagjelölt ország érdekét figyelembe kell venni. Kijelentette, harcolni szükséges a szélsőjobboldal ellen, az Európa-ellenes pártok politikusaival szemben, akik – szavai szerint – belülről akarják tönkretenni az Európai Uniót.

Walter Baier, az Európai Baloldal osztrák csúcsjelöltje a vita során azt mondta, Európának politikai és szociális okokból is a béke, a stabilitás megteremtésére, valamint az ökológiai katasztrófa elkerülésére és a munkahelyek létrehozására kell összpontosítania. Az EU-nak a „való élet kérdéseire” kell választ adnia, egyebek mellett törekednie a mindenki számára elérhető lakhatás biztosítására és a nemek közötti egyenlőségre. Az osztrák politikus igazságtalannak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy alacsonyak a bérek és magasak a megélhetési költségek, valamint azt, hogy kiszolgáltatottak a munkavállalók. „Az emberek legyenek az első helyen, ne pedig a profit” – hangoztatta az az Európai Baloldal csúcsjelöltje.

Két pártcsoport, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia (ID) nem állított jelöltet az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Kapcsolódó írásaink