Európai Unió

Hidvéghi Balázs: A józansághoz való visszatérés az EP-választás fontos tétje

A kampány finisében világosan és egyértelműen kell fogalmazni a választók felé

A június 9-i választás fontos tétje, hogy sikerül-e visszatérni a józansághoz – mondta a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője kedden Budapesten. Hidvéghi Balázs a Szent István Intézet és a Batthyány Lajos Alapítvány által szervezett „Európai nézőpontok” című konferencián tartott előadást.

Hidvéghi Balázs: A józansághoz való visszatérés az EP-választás fontos tétje
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő: A józansághoz való visszatérés az EP-választás fontos tétje
Fotó: Facebook/Hídvéghi Balázs

Felidézte, hogy pártja folyamatosan éles vitában van a brüsszeli vezetéssel, túlnyomórészt értékrendi, családjogi kérdésekben, a migráció, valamint a háború megítélésében.
„Őrizzük meg rebellis mivoltunkat, és ne hagyjuk magunkat” – fogalmazott.

A kormánypárti politikus a legfontosabb törésvonalként említette azt, hogy az unió a nemzetek Európájaként, vagy föderális, központosított rendszerben működjön a jövőben, hozzáfűzve, hogy az emberek mindennapi életét érintő döntések meghozatala tagállami szinten kell, hogy történjen.

Mivel nem sikerült tető alá hozni az uniós alkotmányt, ezért az EU jelenlegi vezetése indirekt módon venne el hatásköröket a nemzetállamok kormányaitól – hangoztatta.
Az EP-képviselő többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az unió bajba kerül, akkor sok esetben hoz rossz döntéseket, ezek között említette a szerinte elhibázott szankciós politikát, illetve azt, hogy a háború kapcsán egyre veszélyesebb kijelentéseket lehet hallani. Felidézte, hogy a második világháborút követően a mai unió elődje éppen a történelmi megbékélés jegyében jött létre, ma pedig az eredeti alapvető célkitűzéseket közül „épp a békét hagyják el”.

Hidvéghi Balázs azt mondta, hogy a 25 évvel ezelőtt hatályba lépő amszterdami szerződés volt hivatott meghatározni az uniós alapértékeket, ám mivel ezek pontos definiálása elmaradt, így az sok visszaélésre ad lehetőséget, a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés pedig az azt megelőző gyakorlattal ellentétben az egyhangú döntés helyett, többségi döntéssel meghozott határozatokra ad lehetőséget, például a migráció kérdéskörében. A Fidesz EP-képviselője szerint nem jó irány az, hogy a hatalom a tagállamoktól a központi döntéshozók kezébe került.

Ez a központosítás visszaélésekre ad lehetőséget, a folyamat jól láthatóan erősödik, ráadásul ez az időszak egybeesik a „szélsőséges baloldali, agresszív, neomarxista, woke ideológia” térnyerésével, melynek célja, a hagyományos európai kultúrák, társadalmak átalakítása – mondta.

Akik ez ellen fellépnek, azokat a legdurvábban támadják. Hidvéghi Balázs példaként említette a EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex a korábbi igazgatójának, Fabrice Leggerinek az esetét, akit „mondvacsinált vádakkal” illették, majd újabb egyre durvább eszközökkel támadtak csak azért, mert komolyan vette feladatát, az uniós külső határok védelmét. Az EP-képviselő felidézte ugyanakkor, hogy a Lengyelországgal szembeni eljárást hamarosan lezárhatják, mivel ott már a brüsszeli vezetésnek tetsző kormány van hatalmon.

Európában egész pályás letámadás zajlik a hagyományos, keresztény értékeket, a szuverenitást védőkkel szemben, de ennek Magyarország sikeresen ellenáll – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy ez már egy „totalitárius rendszernek” is tekinthető, hiszen „durva eszközökkel gyakorolnak politikai nyomást”.

A háborút támogató politika célja az „eurázsiai együttműködés” megtörése, ez pedig amerikai és nem európai érdek.
Hidvéghi Balázs azt szorgalmazta, hogy az EP-voksolás után európai érdekekért dolgozó Európai Bizottság jöjjön létre, amely elfogadja az európai nemzetek sokszínűségét és visszatér a józanság talajára.

Hollik István, országgyűlési képviselő (KDNP) a konferenciát megnyító beszédében azt hangsúlyozta, hogy a választási kampány finisében teljesen világosan látható az a rövid távú cél, hogy a háborút mielőbb le kell zárni.
Minden egyes nap, amit háborúban töltünk el, kockázatot jelent az EU és Magyarország számára, ezért „a háborús héjává változott brüsszeli elitet el kell zavarni” – hangoztatta.
Európa vagy békés lesz, vagy nem lesz – fogalmazott. Ma az EU „recseg ropog”, eltűnőben van a hagyományos európai életforma, ezért el kell gondolkodni azon, hogyan lehet Európát újra naggyá tenni – mondta Hollik István.

Krúdy Tamás, a Szent István Intézet vezető kutatója reprezentatív kutatásukat ismertetve többek között elmondta, hogy az általuk megkérdezettek mintegy 83 százaléka szerint válságban van az EU, miközben túlnyomó többségük úgy gondolja, hogy maga az unió egyébként jó dolog. Annak okaként, hogy az európai családok miért nem vállalnak több gyermeket, a válaszadók több mint egyharmada a veszélyeket, a biztonság hiányát jelölte meg.

Bernek Ágnes geopolitikai szakértő előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy a formálódó több pólusú világban milyen helye, szerepe lesz, lehet Európának, az EU-nak, illetve az egész nyugati világnak. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz gazdaság a számos uniós szankció ellenére növekszik, Kína pedig előrejelzések szerint 2027-ben már mintegy 20 százalékkal veszi ki a részét a világ gazdaságából.
Hidvéghi Balázzsal egyetértett: amerikai érdek, hogy megakadályozza az eurázsiai együttműködés fejlődését, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a BRICS-országok közül az EU-nak ma Indiával van leginkább lehetősége együttműködni.

Nádor Zsombor, a Szent István Intézet vezető kutatója a kereszténységet az európai identitás legfontosabb alkotóelemének nevezte, és azon alapvetés elfogadását szorgalmazta, hogy „a méltóság keresztény, biblikus eredetű”.
Keresztény hagyományok nélkül nem lehet az emberi értékeket felmutatni, és kötelességünk megtenni azt, ami az erőnk alapján rendelkezésünkre áll – hangoztatta.

Kapcsolódó írásaink