Biztonsági kérdések is szóba kerültek a kínai–francia–európai uniós csúcstalálkozón

„Egy olyan Kína, amely betartja a szabályokat, mindannyiunk számára hasznos, ám szükség esetén Európa nem riad vissza attól sem, hogy kemény döntéseket hozzon gazdasága és biztonsága védelmében” – szögezte le a bizottsági elnök.

Mint mondta, az Európai Unió nem tudja befogadni a piacait elöntő kínai ipari termékek dömpingjét, s az egyeztetésen arra szólította fel Hszi Csin-ping kínai elnököt, tegyen lépéseket a túltermelés ügyében, példaként pedig az elektromos autókra és az acélra vonatkozó támogatásokat emelte ki.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy Peking nem biztosítja az EU-s vállalatok igazságos részvételét a kínai piacon, és aláhúzta: bízik az előremutató egyeztetésekben.

Hozzátette: Brüsszel együttműködik az ügyben szintén érintett G7-országokkal.

„A piacunk nyitva van és nyitva is marad a tisztességes verseny és a befektetők előtt. De az nem válik Európa előnyére, ha ez a gazdaságunknak árt és kiszolgáltatottá tesz” – fogalmazott, hozzátéve: az EU nem fogadhatja el a piactorzító gyakorlatokat, melyek iparának leépítéséhez vezetnek saját területén.

„Az EU és Kína kapcsolatai komplexek. Józanul, konstruktívan és felelősségteljesen közelítünk hozzájuk” – fogalmazott.

A bizottsági elnök emellett aláhúzta: az EU számít Kínára ama tekintetben is, hogy nyomást gyakorol Moszkvára az Ukrajna elleni háború befejezése érdekében, valamint bízik abban, hogy a kínai diplomácia segít enyhíteni Moszkva „Ukrajnát érintő nukleáris fenyegetőzéseit”, kiemelve, hogy Hszi Csin-ping a múltban már tett ilyen jellegű diplomáciai lépéseket.

Felszólította továbbá Pekinget, korlátozza a Moszkvának küldött, civil és katonai célokra egyaránt felhasználható eszközeit.

A német politikus rámutatott arra is, hogy Pekingnek komoly szerepe lehet abban, hogy fékezze Irán ballisztikusrakéta- és dróngyártását.