Európai Unió
Az invazív idegen fajok világszerte fenyegetést jelentenek a természetre
Az IPBES jelentése szerint a 37 ezer idegen fajból több mint 3500 az, amelyet számos emberi tevékenység behurcolt a világ régióiba és életközösségeibe, jelentős globális fenyegetést jelenve a természetre nézve. Ez a fenyegetés pedig nem elhanyagolható gazdasági és élelmezésbiztonsági szempontból, illetve az emberi egészség tekintetében.
Az invazív fajok definíciójuk szerint olyan növények, állatok vagy kórokozók, amelyek nem őshonosak (azaz idegenek) a szóban forgó ökoszisztémában, és amelyek behurcolása kárt okoz vagy okozhat.
Az invazív idegen fajok (IAS) kulcsszerepet játszanak a globális növény- és állatkihalások 60 százalékában, évente több mint 400 milliárd dollárba kerülnek az emberiségnek, és ez az összeg 1970 óta minden évtizedben megnégyszereződött. Az emberek és áruk megnövekedett mozgása, a globalizáció, a környezetromlás és az éghajlatváltozás következtében az invazív idegen fajok száma és hatásaik ráadásul a jövőben várhatóan növekedni fognak.
Ambíciózus csökkentési cél
Virginijus Sinkevičius, az EU környezetvédelmi, óceáni és halászati biztosa a jelentés kapcsán elmondta, hogy az invazív idegen fajokról szóló IPBES-jelentés nagyon időszerű és értékes eszköz a politikai döntéshozók számára, amikor a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális kötelezettségvállalásaink végrehajtására törekszünk. Megerősíti, hogy az EU jó úton halad e biológiai sokféleséget fenyegető folyamat leküzdésére. Az invazív idegen fajok egyike annak az öt fő oknak, amelyek a biológiai sokféleséget globálisan csökkentik. A fennmaradó négy még a föld- és tengerhasználat megváltozása, az élőlények közvetlen kiaknázása, az éghajlatváltozás és a szennyezés. A jelentés segíti a kormányokat és az érdekelt feleket az invazív idegen fajokkal kapcsolatos ambiciózus új globális cél – a közelmúltban elfogadott Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer 6. célkitűzése – elérésében, amely az invazív idegen fajok betelepítésének és megtelepedésének csökkentését célozza, 2030-ra legalább 50 százalékkal. Az EU 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiájában kötelezettséget vállal arra, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkenti az invazív fajokat.
Az IPBES szakértői rámutatnak az e kihívások leküzdésére alkalmazott intézkedések általánosságban tekinthető elégtelenségére. Míg ugyanis az országok négyötödének nemzeti biodiverzitási tervében szerepel az invazív idegen fajok kezelésével kapcsolatos cél, csak 17 százalékuk rendelkezik kifejezetten ezekkel a kérdésekkel foglalkozó nemzeti törvényekkel vagy rendeletekkel. Pozitívumként ugyanakkor a jelentés megállapítja, hogy szinte minden összefüggésben léteznek irányítási eszközök, irányítási lehetőségek és célzott intézkedések, mint például a megelőzés, a felszámolás, a visszaszorítás és az ellenőrzés.
Invazív idegen fajok az EU-ban
Az EU-ban 88 invazív idegen fajt szigorúan szabályoznak, ebből 47 állatfaj és 41 növényfaj jelent okot uniós aggodalomra. Az IAS hatását és elterjedését Európában az év elején a Közös Kutatóközpont külön jelentésében ismertette. Az EU az invazív idegen fajokat már a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyként kezeli az invazív idegen fajok behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló uniós rendeletben. Célja, hogy megelőzze, minimalizálja és mérsékelje az e fajok által az őshonos biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt káros hatásokat. A szabályok célja a társadalmi és gazdasági károk korlátozása is.
A rendelet gerince az Európai Uniót érintő invazív idegen fajok listája. Az uniós listán szereplő fajokra speciális korlátozások és intézkedések vonatkoznak, mint például a tartásra, importra, értékesítésre, tenyésztésre, termesztésre és a környezetbe való kibocsátásra vonatkozó korlátozások. A tagállamok pedig kötelesek megelőző intézkedéseket tenni e fajok korai felismerése és gyors felszámolása érdekében, valamint kezelniük kell a területükön már széles körben elterjedt fajokat.
Az IPBES egy globális tudománypolitikai testület, amelyet gyakran „a biodiverzitásért felelős IPCC-nek” (Intergovernmental Panel on Climate Change – Éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület) neveznek, és amelynek feladata, hogy a lehető legjobb bizonyítékot nyújtsa a döntéshozók számára a természet és az emberek számára. Az Európai Unió az IPBES fő adományozója, 9 millió eurós közvetlen hozzájárulással. Az IAS jelentés 49 országból és számos különböző tudományágból „érkező”, összesen 86 tudós 4 éves elemzésének eredménye, amelyet 200 közreműködő szerző támogat, és több mint 13 ezer hivatkozásra támaszkodik. Ez a legelső globális szintézis jelentés, amely összegyűjti a legjobb tudományos ismereteket az invazív idegen fajokról. Tudományosan megalapozott áttekintést ad a szóban forgó kérdésekről, áttekinti a jelenlegi és jövőbeli trendeket, és rávilágít a lehetséges válaszkezelési lehetőségekre – a döntéshozók tájékoztatása céljából.
