Európai Unió

Kihívásokkal néznek szembe, de már javul az uniós mezőgazdászok helyzete

Amellett, hogy költségeik a hosszú távú átlag felett maradtak, és egyes mezőgazdasági nyersanyagárak csökkennek, az Európai Unió gazdálkodóinak tavasszal változatos és nehéz időjárási körülményekkel is szembe kellett nézniük, ami számos mezőgazdasági termék esetében okozott alacsony hozamot és minőséget. A javulás korai jelei azonban már érzékelhetők: például a műtrágyák megfizethetőbbé váltak a földgáz árának csökkenését követően, az EU élelmiszer-inflációja pedig - bár még mindig az általános inflációs ráta felett van -, kezd stabilizálódni - derül ki az Európai Bizottság adataiból, amelyekből a rövid távú kilátásokra is következtetni lehet.

Kihívásokkal néznek szembe, de már javul az uniós mezőgazdászok helyzete
A szamóca ára a budapesti Bosnyák Vásárcsarnokban 2023. június 1-jén - Magyarországon az áprilisi 24,5 százalékos infláció háromszorosa volt a 8,1 százalékos uniós átlagnak, az energia- és élelmiszerárak 42 és 38 százalékos inflációja mellett
Fotó: Ferenc ISZA / AFP

A tavaszi kedvezőtlen időjárási események – aszályok, csapadékhiány vagy túlzott csapadék – a legsúlyosabb események esetén a virágzás késését, a késői vetéseket, a kártevők megnövekedett kockázatát vagy a víz rendelkezésre állásának csökkenését eredményezték, egészen a termés teljes pusztulásáig az EU egyes régióiban. A régiók egymás közötti helyzet ugyanakkor sok esetben ellentétes - hívták fel a figyelmet az Európai Bizottság elemzői. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az ukrán-orosz háború kapcsán megugrott inputköltségek növekedése lassul, sőt csökkenni kezd, ezek a költségek azonban továbbra is jóval az átlag felett maradnak. Egyes gazdálkodók pedig még mindig pénzügyi nyomással és pénzforgalmi nehézségekkel küzdenek.

Támogatás és bizonytalan makrogazdasági helyzet

Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság a napokban elfogadta a 2023. június 23-án bemutatott, 330 millió eurós rendkívüli támogatási csomagját. Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus és Lettország uniós gazdálkodói, illetve Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Finnország és Svédország részesül ebből az extra pénzügyi támogatásból, mivel a bolgár, magyar, lengyel, román és szlovák gazdálkodók külön 100 millió eurós támogatást kapnak a piaci egyensúlyhiányok kezelésére. Ezt az uniós támogatást minden ország 200 százalékig kiegészítheti nemzeti alapokkal. A kedvezőtlen éghajlati események által érintett mezőgazdasági termelőket még számos egyéb intézkedésnek kell támogatnia, beleértve a magasabb előlegfizetés lehetőségét is - hangsúlyozták a bizottsági források.

x
A friss gyümölcs és zöldség, valamint a biotermékek iránt továbbra is gyengébb a kereslet
Fotó: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Az EU általános makrogazdasági helyzete ugyanakkor továbbra is egyensúlyhiányokkal és bizonytalanságokkal küzd - erősítették meg az Európai Bizottságnál. Ez azt is jelenti, hogy az euróövezet inflációja 2023-ban várhatóan eléri az 5,4 százalékot, az élelmiszer-infláció pedig a teljes fogyasztói áremelkedés 39 százalékához járul hozzá. Ez továbbra is hatással van a fogyasztók vásárlási döntéseire, előnyös a kiskereskedők márkáinak és az ugyanabba a kategóriába tartozó olcsóbb termékeknek, az uniós fogyasztók például baromfit vásárolnak marhahús helyett. A tejtermékek, a friss gyümölcs és zöldség, valamint a biotermékek iránt azonban továbbra is gyengébb a kereslet. A borágazat számára különösen nehéz volt a fogyasztás visszaesése, különösen a vörös- és rozéborok esetében, valamint az elmúlt két évben elért történelmi szinthez képest csökkent az export. Ez az oka annak, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban engedélyezte a válságlepárlás finanszírozását az uniós bortermelők támogatására.

Jelentősen csökkenhet az ukrán gabona uniós importja

A gabona és az olajos magvak termelése ugyanakkor a 2023/24-es termelési évben 5, illetve 8 százalékkal bővülhet az EU-ban. Az EU gabonaexportja tovább nőhet, körülbelül 6 százalékkal, míg gabonaimportja, különösen Ukrajnából, előreláthatóan 35 százalékkal csökken a 2022/23-as szezon történelmileg magas szintjéről. Ennek oka az ukrán import logisztikai láncainak és infrastruktúrájának javítására irányuló, folyamatban lévő munka, valamint a magasabb uniós hazai termelés. Hasonló tendencia várható az importnál vagy a repce- és napraforgómagnál is.

x
Egy szlovákiai 48 konténeres siló ürítőállomása - a siló a svéd-ukrán BZK Grain Alliance cég tulajdona volt, amely gabonát szállított az ukrán-orosz háború kezdete óta Ukrajnából Európába
Fotó: Robert Nemeti / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

A cukorágazatban rekord árak vannak, és a 2022/2023-as idény uniós fehércukor-termelése a becslések szerint 12 százalékkal kevesebb lesz, mint az előző termelési évben volt. Ennek következtében nőhet az EU cukorimportja. Az uniós termelés azonban a következő gazdasági évben 15,5 millió tonnával fellendülhet, a közösség cukorfogyasztása pedig a magas áraktól függetlenül minden valószínűség szerint stabil marad. A magas árak azonban ellentétes hatást gyakorolnak a friss gyümölcs és zöldség fogyasztására, a friss őszibarack és a nektarin esetében például, ahol ráadásul a gyengébb minőség miatt is csökken a fogyasztás. A friss paradicsomé ellenben várhatóan változatlan marad, szintén a stabil hazai elérhetőségének köszönhetően.

Kevesebb marha- és sertéshús, több baromfi

Figyelembe véve az alacsonyabb átlagos nyerstejárakat és az inputköltségeket - amelyek továbbra is magasak maradnak -, az EU tejszállításai 2023-ban 0,2 százalékkal csökkenhetnek a tavalyihoz képest, mivel a nyár folyamán valószínűleg felgyorsul az állatok vágása, hogy egyensúlyba kerüljön a gazdaságok pénzügyi helyzete. Néhány tagországban már meg is figyeltek néhány erre irányuló korai jelet. Ez év januárja és márciusa között a sovány tejpor, a vaj és a tejsavótermékek uniós exportja 33, 11, illetve 5 százalékkal nőtt, ami az uniós tejárak csökkenésének és a fő versenytársakhoz képest megnövekedett versenyképességének köszönhető. Ez pozitív hatással lehet az export várható fellendülésére, különösen a vaj és a sovány tejpor esetében.

x
Továbbra is csökken a marhahús fogyasztása az EU-ban, a tavalyinál 1,7 százalékkal lesz kevesebb, egy főre vetítve körülbelül 10 kilogramm
Fotó: MICHAEL URBAN / DDP / ddp images/AFP

Az EU marhahústermelése 3,7 százalékkal csökkent az év első negyedévében, éves szinten pedig előreláthatóan 1,8 százalékkal mérséklődik. A csökkenő marhahús-kínálat a papírforma szerint segíti az uniós marhahús-termelői árakat, annak ellenére, hogy továbbra is csökken a marhahús fogyasztása az EU-ban, a tavalyinál 1,7 százalékkal lesz kevesebb, egy főre vetítve körülbelül 10 kilogramm. Az EU piacán a levágott sertések relatíve alacsony száma továbbra is magasan tartja a sertésárakat, miközben az uniós kereslet még mindig magas. Az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás azonban az EU-ban csökkenhet, és 2023-ban 30,4 kilogramm körül alakulhat.

A csökkenő szaporítóállománytól és továbbra is magas inputköltségektől (főleg a takarmány esetében) szenvedő marha- és sertéshús-ágazat fejleményeitől eltérően az EU baromfitermelése 2,4 százalékkal bővülhet 2023-ban. Az EU egy főre jutó baromfifogyasztás is nőhet, csaknem 1 kilogrammal, de ez a prognózisok szerint nem fogja teljes mértékben kompenzálni a többi húsfajta veszteségét, így az EU összesített húsfogyasztása 0,7 kilogrammal, 1 százalékkal csökkenhet idén.

Kapcsolódó írásaink