Történelmet írt a magyar műhold

A Masat–1-et a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették (Fotó: Czifra David)

Tomka Gábor, az MNM főigazgató-helyettese az ünnepségen kiemelte, olyan tárggyal gazdagszik most a gyűjtemény, amelyre már régóta fájt a múzeum foga. Szerinte az MNM nem a régiségek poros raktára, hanem a magyar történelem szempontjából fontos tárgyak, dokumentumok gyűjtőhelye. Vajta László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja elmondta, ritka, hogy egy műszaki alkotás szimbolikus értéket ölt, mint az a Masat–1-gyel is történt. Véleménye szerint a magyar tudományt a világban reprezentáló híres alkotások mind kisméretűek, ilyen például a Rubik-kocka, a Gömböc és a Masat–1 is. Emlékeztetett, hogy a Masat–1 immár ezredik napja kering az űrben, és felbocsátása óta folyamatosan működik.

Az MNM tudománytörténeti tárába került a Masat–1 makettje mellett a Magyar Nemzeti Bank által kiadott érme, valamint a Magyar Posta által kibocsátott bélyeg és boríték is. A makettet a kisműhold alkotói ajándékozták az intézménynek.

Az ünnepségen köszöntötték a BME tavasszal meghirdetett Űrmisszió pályázatának díjazottjait is. A tizennyolc év alattiak kategóriájában elismerő oklevelet kapott Báskay János és Horváth Ákos, a második fordulóba jutott Szabó Pál.

A 19 és 35 év közöttiek körében a második fordulóba jutott Orbán Ferenc, Szarka Máté és Valkony Balázs. Különdíjban részesült Szarka Máté és Orbán Ferenc. A második fordulóba jutott pályázóknak az ötletük kidolgozására tizenkét hetük van, munkájuk elkészítéséhez pedig konzultációs lehetőséget kapnak – ismertette a pályázat részleteit Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója.

A Masat–1-et 2012. február 13-án lőtték fel. Az első magyar műhold megszületését a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának két tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék fejlesztői, a Magyar Űrkutatási Iroda, valamint több mint hatvan hazai és külföldi cég összefogása és támogatása tette lehetővé. A CubeSat szabvány szerint készült tízszer-tízszer-tíz centiméteres, kocka alakú műhold kevesebb mint egy kilogramm tömegű. Építése elsősorban oktatási célt szolgált, pályára állása óta gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyeztek egy félaktív mágneses stabilizáló rendszert, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. A műholdon helyet kapott egy 640-szer 480 képpont felbontású kamera is, amellyel 2012. március 8. óta több száz két- és háromdimenziós, valamint mozaik űrfelvételt is készített a Földről. A Masat–1 a legfrissebb számítások szerint 2015. január 7. és 2015. január 31. között lép be a Föld légkörébe, ahol elég. A mikroszatellitát – amennyiben minden a tervek szerint alakul – hamarosan újabb követi.