Planktonok az űrállomás ablakán

Az űrhajós a felfedezést teljesen egyedülállónak nevezte. Mint mondta, ezek az élőlények ebben a fejlődési szakaszban az óceánok felszínén találhatók meg. Szolovjev szerint a planktonok nem őshonosak Kazahsztánban, ahonnan fellőtték az űrállomás moduljait. Az asztronauta arra következtetett, hogy léteznie kell egy levegőáramlatnak, amely eléri a viszonylag alacsonyan, háromszáz kilométer feletti magasságban Föld körüli pályán keringő állomást.

Amennyire mi tudjuk, az orosz kollégák nem adtak hivatalos jelentést a plankton megtalálásáról – közölte Dan Huot, a NASA szóvivője. Információi szerint az oroszok valóban mintákat gyűjtöttek az állomás ablakairól, olyan üledékeket keresve, amelyek zavarhatják a kilátást. Habár a felfedezést eddig nem erősítették meg, tény, hogy egyes mikrobák képesek túlélni a legzordabb körülményeket is, életben maradnak akár nulla gravitáció vagy rendkívül alacsony hőmérséklet mellett is. A NASA tudósai elméletben lehetségesnek tartják, hogy az űrállomás moduljainak fellövései alkalmával planktonok juthattak az ISS-re. A bázis külső borítása erősen beszennyeződött már a hozzá csatlakozó szállító űrhajók motorjai miatt – a legénység ezért végzett nagytakarítást, s elsősorban az ablakokat pucolták meg.

Tesztrepülés közben megsemmisült a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat egyik hordozórakétája. A Falcon9R hordozórakétát a texasi McGregor kísérleti terepről bocsátottak fel. Az NBC News híradása szerint néhány másodperccel az indítás után a hordozórakéta működési rendellenességet észlelt, és megszakítva a tesztrepülést, felrobbantotta önmagát.

A rakétát teljesen újrafelhasználhatónak tervezték. A szerkezet hasonlít a Falcon9 típusú rakétához, amellyel a magánvállalat Dragon típusú pilóta nélküli teherűrhajókat juttat el a Nemzetközi Űrállomásra.
A múlt héten fellőtték az Európai Unió saját navigációs rendszerének két újabb műholdját, de az Arianespace űrhajózási vállalat szombati közlése szerint nem a megfelelő keringési pályára álltak rá. A Francia Guyanában lévő kouroui űrközpontból orosz Szojuz rakétával felbocsátott műholdak közel négyórás repülés után váltak le hordozójukról, hogy Föld körüli pályára álljanak 23 522 kilométeres magasságban. A szombat délelőtti jelentések szerint azonban a legutóbbi mérések azt mutatják, hogy ennél alacsonyabb pályára kerültek. Az Arianespace egyelőre nem közölte, pontosan mekkora az eltérés a pályák között, és milyen következményei lehetnek a történteknek.

Azt sem tudni, hogy lehetséges-e korrigálni a műholdak keringési útját. Az amerikai GPS-rendszerhez hasonlóra tervezett európai navigációs műholdprogram a brüsszeli remények szerint ősszel kezdhet működni a kezdeti szolgáltatásokkal. Eddig négyet juttattak az űrbe a több mint húsz tervezett műholdból, a most fellőtt kettővel hatra nő a pályára állított berendezések száma.