Kutatásokat mozgató erők

Az MTA kutatóintézet-hálózata hagyományosan jó kapcsolatot ápol a vállalati szférával. Az Akadémia számos hazai és multinacionális vállalattal működik együtt főként a matematika és a természettudományok, valamint az élettudományok területén. A cégek mint a „tudomány megrendelői” és a velük együttműködő akadémiai kutatók számára először tavaly szervezett tanácskozást az MTA. A nagy sikerű rendezvény folytatásaként idén az Akadémia székházának dísztermében az Egis Gyógyszergyár Zrt., a Graphisoft SE, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., valamint a Nikon Instruments Europe B. V. vezetői ismertették azokat az akadémiai kutatási eredményeken is alapuló innovatív megoldásaikat, amelyek a következő években, évtizedekben megkönnyíthetik az emberek mindennapjait.

„A tudomány művelőit a világ jelenségeinek elméleti megismerése és a felismerések gyakorlati alkalmazása egyaránt motiválja. Amikor a kutatásokat mozgató erőknek e két eleme összekapcsolódik, az fontos és izgalmas eredményt hoz” – mondta az MTA székházának dísztermében egybegyűlt akadémikusok, vállalatvezetők, kutatók és érdeklődők előtt köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke. Példák sorával szemléltette, hogy nagy felfedezések születhetnek a kíváncsiságból fakadó elméleti kutatásokból és a konkrét igények által életre hívott fejlesztésekből is. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának és pályázati rendszerének közelmúltban történt megújítására utalva kiemelte: az MTA e lépések során azt is szem előtt tartotta, hogy kutatóhelyeit még alkalmasabbá tegye a cégekkel való hatékony együttműködésre. Kiemelte, hogy a vállalatok és az MTA közötti kollaborációban a kutatók és a szakemberek kölcsönösen inspirálják egymást. Az Akadémia célja, hogy ezeknek az együttműködéseknek a katalizátora legyen, és olyan kutatási feltételeket biztosítson, amelyek a meglévő kapcsolatok erősítésének és újabb együttműködések kialakításának egyaránt megteremtik a lehetőségét.

Frank Péter, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója a jövő közlekedésébe nyújtott bepillantást. A cég budapesti Kutatási és Fejlesztési Központja szoros együttműködést ápol az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel. Szentpéteri Imre, az Egis Gyógyszergyár Zrt. kutatási igazgatója szerint fontos, hogy az akadémiai és az ipari szféra megértse egymás szempontjait, gondolkodását. Az Egis az MTA Természettudományi Kutatóközponttal (TTK) és az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézettel (KOKI) közösen több programban is részt vesz. Az Egis szakemberei az MTA TTK kutatóival arra a kérdésre keresik a választ, miként lehet korszerűbb, környezettudatosabb és gazdaságosabb eljárásokat kidolgozni a szabadalmi védettséggel már nem rendelkező gyógykészítmények esetében. Peter Drent, a Nikon Instruments Europe B. V. ügyvezetője a mikroszkópia fejlődésének köszönhetően az élettudományi kutatásokban rejlő óriási lehetőségekről tartott beszámolót. Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke az üzleti-vállalkozói szféra és a tudomány világa közötti távolság csökkentésén dolgozik. Szerinte az államnak az oktatást és a felfedező kutatásokat kell finanszíroznia, a célzott kutatásokra annak kell forrást biztosítani, aki az eredményeiket fel akarja használni. 

A 20. század legnagyobb ipari beruházása itthon a Paksi Atomerőmű létesítése volt. A villamosenergia-termelés és a rendszer irányításának meghatározó szereplője, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója, Hamvas István László azokat az MTA-val közös fejlesztéseket ismertette, amelyekkel a jövő villamosenergia-ellátása biztonságos és fenntartható lesz.