Életmód
A világegyetem múltját kutatják
Új módszerrel készült a háromdimenziós térkép

Az anyag nem tölti ki egyenletesen a világegyetemben a teret, hanem csatornákba és szálakba rendeződik. A sok százmillió fényévnyi területet felölelő kozmikus pókháló gerincét a sötét anyag adja, és rengeteg benne az ősrobbanás után keletkezett hidrogén is, a Tejútrendszerünkhöz hasonló galaxisok pedig ebbe a szerkezetbe ágyazódtak be – olvasható a Max Planck Csillagászati Intézet honlapján. A német és amerikai kutatók Khee-Gan Lee, a Max Planck Csillagászati Intézet asztronómusának irányításával egy új, az orvostudományban használt komputeres tomográfiához (CT) hasonló eljárást alkalmaztak. Míg a CT-nél a röntgensugár rétegről rétegre tapogatja le a páciens szervezetét a háromdimenziós képek megalkotásához, a német és amerikai kutatók által kidolgozott módszernél a világegyetem különböző pontjain szétszórt távoli, 10,8 milliárd fényévnyire lévő háttérgalaxisoknak a kozmikus pókhálón áthatoló fényét alkalmazták.
A csillagászok a világ egyik legnagyobb földi telepítésű teleszkópjával, a Hawaii-szigetek Mauna Kea vulkánjának tetején, négyezer méteres magasságban működő, tíz méter átmérőjű Keck–1 segítségével végezték a megfigyeléseket. A kutatások kulcseleme egy számítógépes algoritmus volt, amellyel sikerült kiszűrni a szükséges adatokat és megalkotni a világegyetem egy szegmensének háromdimenziós térképét. A munka a szakértők szerint időutazásnak felel meg.