Életmód
A néma segélykérés kézjele életet menthet
Mit tegyünk, ha látjuk?
A kézjel a közösségi médián keresztül néhány hónap alatt elterjedt a világon, és azóta több száz esetben bizonyult életmentőnek. Az első ismert sikeres jelzés Észak-Amerikában történt, amikor egy elrabolt lány egy autóból jelezte így, hogy bajban van. Egy figyelmes sofőr felismerte a mozdulatot, értesítette a rendőröket, és a lányt kiszabadították. Mára pedig már hazánkban is egyre többen ismerik a jelet. Októberben egy balatonboglári étteremben vacsorázó nő a pincérnek mutatta be a segélykérő mozdulatot. A felszolgáló felismerte a jelet, és diszkréten hívta a rendőrséget. Kiderült, hogy a nő korábban bántalmazás áldozata volt, és a vele érkező férfi korábban is terrorizálta. A gyors reagálásnak köszönhetően az eset nem fajult el, a férfit pedig előállították.
Hasonló történetek az ország más pontjairól is érkeztek. Veszprémben egy benzinkúton, Kaposváron pedig egy üzletben kért így segítséget egy-egy nő. Minden alkalommal az mentette meg őket, hogy valaki tudta, mit jelent ez a mozdulat – és nem habozott lépni.
Mit tehetünk, ha látjuk?
A rendőrségi kampányoknak és civil szervezetek kezdeményezéseinek köszönhetően egyre többen ismerik a kézjelet. Azonban fontos arról beszélni, hogy mit tehetünk akkor, ha azt látjuk: valaki így jelez.
Balogh Krisztina rendőr alezredes a Család-barát című műsorban beszélt arról, hogy a legfontosabb a felismerés és a higgadt reagálás. Ha valaki bemutatja a kézjelet, nem szabad feltűnést kelteni, mert ezzel az áldozatot is veszélybe sodorhatjuk. Ilyenkor a legjobb, ha csendben jelezzük a rendőrségnek a 112-es számon, mit láttunk, hol és milyen körülmények között. Ha csak az illető nincs közvetlen azonnali veszélyben, a legjobb tehát, ha nem avatkozunk közbe, hanem segítséget hívunk, a rendőrség pedig eljárást indít az ügyben.
Egy csendes jel, ami hangos üzenetet hordoz
A kézjelről való tudás terjesztése legalább ilyen fontos. Minél többen tudnak róla, annál nagyobb az esély, hogy valaki időben felismeri és segít. Nemcsak a felnőtteknek, hanem a fiataloknak is érdemes megtanítani, hiszen ők is találkozhatnak olyan helyzettel, amikor valaki néma módon próbál segítséget kérni.
Nem elég felismerni a segélykérést – lépni is kell, ha valaki jelez, hogy bajban van. Az odafigyelés, az empátia és a cselekvés lehet az, ami valaki számára kitörési pontot jelent.
A néma segélykérés kézjele nem csupán egy mozdulat: hanem remény azoknak, akik már nem tudnak szavakkal kiáltani. Egy apró, diszkrét jel, amit akár a bántalmazó jelenlétében is észrevétlenül használhat az áldozat – ugyanakkor figyelmet és felelősséget kér a környezettől – írta meg a Ridikül. Nem kell hősnek lenni tehát ahhoz, hogy segítsünk – elég, ha odafigyelünk.
