Amikor a szabadság nem felhőtlen öröm

A „hogyan telt a szabadság?” kérdésre sokan viccesen csak annyit felelnek: „túl gyorsan”. Bár a legtöbben már alig várják, hogy nyáron kiszakadhassanak a szürke hétköznapokból 1-2 hétre, sajnos a nyaralás és a pihenés nem mindenkinek jár együtt felhőtlen örömmel.

„Hétköznapi életünkben számos olyan helyzet állhat elő, amelyre pozitív élményként gondolunk, vágyakozunk utána, ám amikor elérkezik, mégis szorongással tölt el. Ide sorolhatók a különböző utazások, hosszabb vagy rövidebb nyaralások, családi, baráti kirándulások is, amelyek a nyári időszakban fokozottan aktuálisak lehetnek” – olvasható a mentális egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt egyik Facebook-posztjában.

Mint írták, bár a nyaralás és a kikapcsolódás fontos a mentális egészség megőrzéséhez és számos jótékony hatása lehet, az esetleges árnyoldaláról sem szabad megfeledkezni. Egy nyaralás megszervezése vagy egy kirándulás részletes megtervezése ugyanis még akár a legkiegyensúlyozottabb embereknek is stresszes lehet, a szorongásra hajlamos személyek esetében viszont szinte borítékolható ilyenkor a feszültség és az indulatkezelési nehézség. A váratlan kihívásokkal, a tömeggel, a bizonytalansággal, valamint a kikapcsolódás költségeivel bizony nem mindenki birkózik meg egyforma könnyedséggel. „Ehhez adódik hozzá a közösségi média által ránk nehezedő nyomás, sőt akár az olyan fiziológiás állapotok is fokozhatják a szorongást, mint az izzadás, a kiszáradás vagy a vércukorszint csökkenése” – részletezték.

Egyes felmérések szerint az utazók 60 százaléka tapasztal akut szorongást a nyaralása előtt és alatt. Ezt pedig tovább fokozhatja, ha már rendelkezünk negatív tapasztalatokkal – például kaptunk már ételmérgezést a hotel menüjétől, láttunk már csótányt/patkányt a szállásunkon, esetleg késtünk már le repülőcsatlakozást a légitársaságok hibájából. Sokakat stresszelhet továbbá az ismeretlen gondolata és az események kiszámíthatatlansága, de egyeseknek akár az otthoni és/vagy munkahelyi feladatoktól való nehéz elszakadás is olaj lehet a szorongás által táplált tűzre.

„Akármennyi is a munka és akármilyen nehéz is elszakadni, nagyon fontos a pihenés. A folyamatos stressz és a fáradtság szorongással, depresszióval és egyéb lelki és testi problémákkal járhat. Ha viszont megtanulunk kikapcsolódni, akkor az idegrendszerünk is regenerálódhat, ami segít az általános hangulatunkon, nem mellesleg produktívabbak is leszünk tőle” – olvasható egy másik bejegyzésben.

Általánosságban elmondható, hogy a nyaralás utáni levertség idővel – általában 1-2 héten belül – magától elmúlik. A szabadság vége miatt érzett enyhe szomorúság vagy csalódottság nem feltétlenül kerülhető el, néhány praktikával azonban megelőzhetjük, hogy ez komolyabb depressziós epizóddá fajuljon. Mielőtt elutazunk, ügyeljünk arra, hogy rendezetten hagyjuk a lakást, hogy jó érzés legyen hazatérni és tényleg őszintén mondhassuk majd: „otthon, édes otthon”. Jó megoldás az is, ha nem úgy időzítjük a nyaralás végét, hogy másnap már rögtön dolgoznunk kelljen, hanem adunk magunknak néhány napot az átállásra, a kipakolásra és a visszaszokásra.

Ha mégis beüt egy depresszívebb időszak a szabadságunk végeztével, a Healthline azt tanácsolja, hogy vegyük körbe magunkat az általunk szeretett emberekkel, akiknek részletes élménybeszámolót tarthatunk; készítsünk fényképes összefoglalót a nyaralás élményeiről; vagy írjunk értékeléseket az általunk meglátogatott helyekről, segítve más utazókat a döntésben. Fontos továbbá, hogy gyakoroljuk a hálát és a tudatosságot. „A nyaralások csodálatos lehetőséget kínálnak arra, hogy a hálára összpontosítsunk, illetve olyan pozitív dolgokra gondoljunk, amelyek segíthetnek a hangulatunk és a hozzáállásunk javításában” – véli Melody Ott klinikai szociális munkás.

„Bár a legtöbben kipihenten és boldogan térnek vissza a nyaralásról, fontos észrevenni azt is, ha bezárkózunk és elszigetelődünk. Az ingerlékenység vagy a hangulatingadozás normális a nyaralás utáni átmeneti időszakban, ezeknek az érzéseknek azonban nem lenne szabad túl sokáig fennállniuk” – tette hozzá a szakértő, kiemelve, hogy akinek 1-2 hét elteltével sem múlik el a nyaralás utáni depressziója, annak érdemes lehet pszichológushoz fordulnia – derül ki a hazipatika.com cikkéből. „Már néhány alkalom is segíthet a normál kerékvágásba való visszatérésben. Rájöhetünk továbbá, hogy az érzéseink hátterében valójában nem a nyár vége, hanem egy nagyobb probléma húzódik meg, például a munkánkkal való elégedetlenség vagy a kötelességeink miatti túlterheltség” – részletezte a szakértő.