Miért érdemes gyakrabban cserélni az ágyneműt?

Egy hosszú nap után semmi sem fogható ahhoz az érzéshez, amikor beleesünk az ágyba, a puha párnára hajtjuk a fejünket, és a kényelmes paplanba bújunk. De nem csak mi, emberek találjuk boldogítónak az ágyban fekvést.

Ha a felszín alá nézünk, döbbenten tapasztalhatjuk, hogy az ágyneműnk baktériumok, gombák, atkák és vírusok millióinak ad otthont. Mindegyikük azt hiszi, hogy az ágyunk a mennyország; egy meleg hely, ahol szaporodhatnak, tele izzadsággal, nyállal, elhalt hámsejtekkel és ételmaradékokkal, amelyekből lakmározhatnak.

Vegyük például a poratkákat. Naponta 500 millió bőrsejtet veszítünk, ami egy apró poratka esetében olyan, mint egy korlátlan fogyasztású büfé. Sajnos mind a poratkák, mind az ürülékük allergiát, asztmát és ekcémát válthatnak ki.

Az ágynemű a baktériumok menedéke is. Például 2013-ban a franciaországi Lille-i Institut Pasteur kutatói kórházi betegek ágyneműjét elemezték, és azt találták, hogy a piszkos lepedők tele voltak Staphylococcus baktériummal, egy olyan baktériummal, amely gyakran megtalálható az emberi bőrön. Bár a legtöbb Staphylococcus faj jóindulatú, egyesek, mint például az S. aureus, bőrfertőzéseket, pattanásokat és akár tüdőgyulladást is okozhatnak legyengült immunrendszerű betegeknél.

„Az emberek bőrmikrobiomjuk részeként hordoznak baktériumokat, és nagy számban képesek azokat üríteni” – mondja Manal Mohammed, a Westminsteri Egyetem mikrobiológusa.

„Bár ezek a baktériumok jellemzően ártalmatlanok, súlyos betegséget okozhatnak, ha nyílt sebeken keresztül jutnak be a szervezetbe, ami gyakoribb a kórházakban” – mondja Mohammed.

A kórházak gazdag adatforrást jelentenek, mivel komolyan veszik a higiéniát, és az ágyneműt és a párnákat minden beteg után kimossák. 2018-ban a nigériai Ibadani Egyetem tudósai E. coli baktériumot találtak mosatlan kórházi ágyneműben, más kórokozó baktériumok mellett, amelyekről ismert, hogy húgyúti fertőzéseket, tüdőgyulladást, hasmenést, agyhártyagyulladást és szepszist okoznak.

A tisztátalan ágynemű valódi fertőzésveszélyt jelent az ilyen környezetben. 2022-ben kutatók mintákat gyűjtöttek majomhimlővel (mai nevén mpox) kórházban kezelt betegek szobáiból. Azt találták, hogy az ágyneműcsere során vírusrészecskék jutnak a levegőbe. 2018-ban egy brit egészségügyi dolgozóról feltételezték, hogy akkor kapta el a betegséget, amikor egy beteg ágyneműcseréje közben ki volt téve a vírusnak.

A fejlett országokban a kórházaknak szigorú eljárásokat kellett bevezetniük a vírus terjedésének korlátozása érdekében.

Nagyobb valószínűséggel találhatunk kórokozó baktériumokat a kórházi ágyneműben, ahol a betegek aludtak, mint az egészséges emberek ágyneműjében.

– mondja David Denning, a Manchesteri Egyetem fertőző betegségekkel és globális egészségüggyel foglalkozó professzora.

Kivételt képez a C. difficile, egy baktérium, amely hasmenést okoz, különösen idősebb embereknél. Denning szerint a lepedők mosása akár a C. difficile baktériumok felét is elpusztíthatja, de a baktérium spóráit nehéz elpusztítani. Ennek ellenére a C. difficile fertőzési aránya csökkent az Egyesült Királyságban, ami arra utal, hogy a standard kórházi mosási eljárások, amennyiben azokat betartják, elegendőek ahhoz, hogy az átvitel kockázatát nagyon alacsonyan tartsák.

Természetesen nagyobb valószínűséggel találhatunk kórokozó baktériumokat a kórházi ágyneműben, ahol a betegek aludtak, mint az egészséges emberek ágyneműjében. De mi a helyzet az otthoni átlagos párnákkal és lepedőkkel? 2013-ban az amerikai Amerisleep ágygyártó cég azt állította, hogy mintákat vettek egy olyan párnahuzatból, amelyet egy hete nem mostak. A párnahuzat négyzetcentiméterenként körülbelül hárommillió baktériumot tartalmazott – ez körülbelül 17 000-szer több, mint egy átlagos WC-ülőke.

Eközben, 2006-ban Denning és kollégái hat párnát gyűjtöttek össze barátaiktól és családtagjaiktól. A párnák rendszeresen használatban voltak, és 18 hónap és 20 év közöttiek voltak. Mindegyik párna gombákat tartalmazott, különösen az Aspergillus fumigatus fajt – egy olyan fajtát, amely gyakran megtalálható a talajban.

„Számokat tekintve, minden párnában milliárdnyi vagy billiónyi gombarészecskéről beszélünk” – mondja Denning.

„Úgy gondoljuk, hogy azért találunk annyi gombát, mert a legtöbben éjszaka izzadunk. Mindannyiunk ágyában vannak háziporatkák is, és a poratkaürülék táplálékot biztosít a gombának. És persze a párna minden este felmelegszik, mert a fejünk rajta fekszik. Így van nedvességük, van ételük és melegben vannak.”

Mivel a legtöbben ritkán mossuk a párnáinkat, a gombák viszonylag békés állapotban éldegélnek. Csak akkor zavarják meg őket, amikor felrázzuk a párnáinkat, ami gombaspórákat juttathat a hálószobánkba. Még ha ki is mossuk őket, a gombák akár 50°C-os (122°F) hőmérsékleten is képesek túlélni, és a párnák mosása mindenesetre még nedvesebbé teheti őket, lehetővé téve a gomba további növekedését.

Tekintettel az emberek alvással töltött idejére és a párna szájhoz való közelségére, a megállapításnak fontos következményei vannak a légzőszervi betegségben, különösen az asztmában és az arcüreggyulladásban szenvedő betegek számára. A súlyos asztmában szenvedők akár fele allergiás az Aspergillus fumigatusra, és a gombának való kitettség krónikus tüdőbetegséget okozhat azoknál, akik korábban tuberkulózisban vagy dohányzással összefüggő tüdőbetegségben szenvedtek. Denning szerint míg az egészséges immunrendszerrel rendelkező egyének 99,9%-a könnyen megbirkózik az Aspergillus fumigatus gombaspórák belélegzésével, addig az immunhiányos embereknél a gomba legyőzheti a gazdaszervezet legyengült védekező rendszerét, és életveszélyes fertőzéseket okozhat - írta meg a BBC.