Életmód
Miért halnak fiatalabb korban az amerikaiak, mint az európaiak?
Összefüggés van az élettartam és a gazdasági helyzet között
A Brown Egyetem kutatói több mint 73 ezer felnőtt egészségügyi és jövedelmi adatait elemezték az Egyesült Államokban és Európa-szerte. A kutatás 2010-ben kezdődött, akkor minden résztvevő 50 és 85 év közötti volt. A New England Journal of Medicine című szaklapban közzétett eredmények részletes képet adnak arról, hogy a vagyoni helyzet hogyan függ össze az élettartammal.
Az USA lemarad Európától a várható élettartam tekintetében
A tanulmány megállapította, hogy a tehetősebb emberek általában tovább élnek, mint a kevésbé vagyonosak. Azonban még a leggazdagabb amerikaiak halálozási aránya is magasabb volt, mint azonos vagyoni helyzetű európai társaiké.
Mi több: egyes esetekben a gazdag amerikaiak várható élettartama nem haladta meg a legszegényebbek életkilátásait, ha utóbbiak Németország, Franciaország vagy Hollandia lakói voltak, olvasható a Geekreporter összefoglalójában.
Dr. Irene Papanicolas, a Brown’s School of Public Health professzora szerint a tanulmány világosabb képet ad arról, hogy az Egyesült Államokban várható élettartam miként viszonyul az európai adatokhoz.
„Az eredmények kifejezetten azt mutatják, hogy még a leggazdagabb amerikaiak sem védettek az Egyesült Államok rendszerszintű problémáival szemben” – jelentette ki a kutató.
A tanulmány szerint az Egyesült Államokban a leggazdagabb csoport halálozási aránya 40 százalékkal kisebb, mint azoké, akik a legszegényebbek csoportjába tartoznak. Az Atlanti-óceánon túli adatokkal összevetve azonban még nagyobb volt a különbség: az európaiak összességében ugyanis tovább élnek.
A kontinentális Európában élők halálozási aránya mintegy 40 százalékkal alacsonyabb volt, mint az amerikaiaké. Ha az amerikai adatokat Dél-Európával vetjük össze, az eredmény csak egy kicsivel kedvezőbb: a dél-európai halálozási arány mintegy 30 százalékkal voltak alacsonyabb, mint az amerikai. Kelet-Európában ez az arány már csak 13-20 százalékkal kisebb, mint az Egyesült Államokban.
Számít az életmód és a lakóhely
A kutatók úgy vélik, hogy több hétköznapi tényező magyarázhatja ezeket a különbségeket. Ezek közé tartozik a helytelen táplálkozás, a stressz, a dohányzás és az is, hogy az ember olyan térségben (jellemzően vidéken) él-e, ahol az egészségügyi ellátás nehezebben elérhető. Ezek a problémák az Egyesült Államokban gyakoribbak, és bármilyen jövedelmi szinten növelhetik az egészségügyi kockázatokat.
Dr. Sara Machado, a tanulmány egyik szerzője szerint a vagyon és a földrajz egyaránt szerepet játszik abban, hogy az egyén mennyire lesz egészséges. „Meglátásunk szerint az, hogy az egyén milyen vagyonosnak számít saját országában, befolyásolja várható élettartamát: minél gazdagabb az ember, annál valószínűbb, hogy tovább él. Ugyanakkor az is jelentős tényező, hogy az egyén milyen vagyoni szinten áll saját országában ahhoz képest, hogy mások hol állnak a saját lakóhelyükön” – mondta.
„Túlélő effektus”
A tanulmány rámutatott arra is, amit a kutatók „túlélő hatásnak” neveztek. Az Egyesült Államokban a szegényebb emberek gyakran korábban halnak meg. Ez azt jelenti, hogy az idősebb korosztályok egészségesebbnek és gazdagabbnak tűnnek, de csak azért, mert sok alacsonyabb jövedelmű egyén nem élt elég sokáig ahhoz, hogy bekerüljön a statisztikai adatok közé.
Papanicolas szerint ez azt a hamis benyomást kelti, hogy a vagyoni különbségek az életkor előre haladtával csökkennek. Valójában a legszegényebb amerikaiak egyszerűen nagyobb valószínűséggel halnak meg fiatalon.
A kutatók szerint a tanulmány rávilágít a szélesebb körű változtatás szükségességére. Arra buzdítják az amerikai döntéshozókat, hogy az egészségügyi ellátáson túlmutatóan foglalkozzanak olyan alapvető tényezőkkel is, mint a szegénység, a stressz és a támogató rendszerek hiánya.
„Ha az amerikai adatokat más országokéval vetjük össze, azt kell látnunk, hogy ott jobbak az eredmények – mondta Machado. – Nem feltétlenül arról van szó, hogy többet kell költeni, hanem arról, hogy foglalkozzunk azokkal a tényezőkkel, amelyeket figyelmen kívül hagyunk, és amelyek sokkal nagyobb előnyökkel járhatnak várható élettartamunkat illetően, mint amennyit észreveszünk.”
