Életmód

A finnországi óvodák így változtatták meg a gyerekek immunrendszerét

A módszer igen egyszerűnek bizonyult

Egy finnországi kísérlet szerint elég egy hónapig játszani egy erdő aljnövényzetének zöldjében ahhoz, hogy megváltozzon egy gyermekek immunrendszere – írja a SceinceAlert.

A finnországi óvodák így változtatták meg a gyerekek immunrendszerét
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Amikor az ovisok különböző növényeket ültettek, és hagyták, hogy a gyerekek ültetőládákban gondozzák a növényeket, a kisgyerekek bélrendszerében és bőrén a mikrobák sokfélesége nagyon rövid idő alatt egészségesebbnek tűnt.

Más városi gyerekekhez képest, akik a szokásos városi óvodákban játszanak, ahol az udvarok járdából, csempéből és kavicsból állnak, az ilyen zöldített finnországi óvodák három-, négy- és ötéves gyermekeinek vérében 28 napon belül megnövekedett T-sejtek és más fontos immunrendszeri markerek mutatkoztak.

Azoknál a gyerekeknél, akik kint voltak a szabadban – a koszban, a fűben és a fák között játszottak –, úgy tűnt, hogy a gammaproteobaktérium nevű mikrobák számának növekedése fokozta a bőr immunvédelmét, valamint növelte a vérben a hasznos immunváladékotm és csökkentette az interleukin–17A tartalmát, amely az immunrendszer által közvetített betegségekkel áll kapcsolatban.

Korábbi kutatások is már kimutatták, hogy a természettel való szoros kapcsolat valamilyen módon összefügg a jól működő immunrendszerrel, de még mindig nem teljesen világos, hogy ez a kapcsolat ok-okozati összefüggés-e, vagy sem.

A finnországi kísérlet volt az első, amely kifejezetten manipulálta a gyermekek városi környezetét, majd megvizsgálta, hogy változik-e a mikrobiomjuk, és ezáltal a gyermek immunrendszere.

Bár az eredmények nem tartalmaznak minden választ, de alátámasztanak egy vezető elképzelést – nevezetesen, hogy a környezeti mikrobák megváltozása viszonylag könnyen befolyásolhatja a gyermekek jól kialakult mikrobiomját, és ezzel az immunrendszerüknek is segítő kezet nyújthat.

Az elképzelést, miszerint az élőlényekben gazdag környezet hatással van az immunitásunkra, „biodiverzitás-hipotézisként” ismerik. E hipotézis alapján a városi területek biológiai sokféleségének csökkenése legalábbis részben felelős lehet az immunrendszerrel kapcsolatos betegségek közelmúltbeli emelkedéséért.

„E tanulmány eredményei alátámasztják a biodiverzitás-hipotézist és azt az elképzelést, hogy a modern lakókörnyezet alacsony biodiverzitása képzetlen immunrendszerhez vezethet, és következésképpen növelheti az immunmediált betegségek gyakoriságát” – magyarázták a szerzők.

A kutatások azt mutatják, hogy a szabadban való tartózkodás a gyermekek látásának is jót tesz, és a gyermekkori természetjárás összefügg a jobb mentális egészséggel. Néhány friss tanulmány még azt is kimutatta, hogy a gyermekek agyának szerkezeti változásaihoz is kapcsolódnak.

Hogy mi áll ezeknek a hihetetlen eredményeknek a hátterében, még nem világos.

Bár a vidéki gyerekeknél általában kevesebb asztma és allergia fordul elő, a zöldterületek és az említett immunrendszeri rendellenességek közötti kapcsolatról rendelkezésre álló szakirodalom nem egységes.

A gyerekkori kötődés a természethez bolygónk ökoszisztémáinak jövője szempontjából is jót tesz. Tanulmányok szerint azok a gyerekek, akik időt töltenek a szabadban, nagyobb valószínűséggel akarnak felnőttként környezetvédőkké válni, és egy gyorsan változó világban ez fontosabb, mint valaha.

Kapcsolódó írásaink