Életmód

Mutatjuk a tudományosan legjobb böjtöt a fogyáshoz!

Időszakos böjt vagy kalóriaszámlálás?

A fogyás hagyományos megközelítése az, hogy számoljuk a kalóriákat, miközben megpróbáljuk csökkenteni a naponta elfogyasztott mennyiséget. Ez azonban egy időigényes és hibalehetőségekkel teli folyamat, ráadásul gyakran kiábrándító eredményekkel. Ezzel szemben az időszakos böjtölés és annak népszerű változata, az időzített étkezés, egyszerűbb megoldást jelenthet az egészséges testsúlyt elérni vágyók számára – írja az origo.hu.

Mutatjuk a tudományosan legjobb böjtöt a fogyáshoz!
Fotó: NorthFoto

A kutatók az Annals of Internal Medicine című szaklapban publikált tanulmányban igyekeztek megtalálni a választ a felvetett kérdésre. Kimutatták, hogy a két módszer egyformán hatékony lehet, ha szakszerű tanácsadással együtt alkalmazzák őket.

Az egy éven át tartó vizsgálatba a chicagói Illinois egyetem kutatói 90 elhízott, 18 és 65 év közötti felnőttet vettek fel. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be a három csoport egyikébe: egy időkorlátos étkezési csoport, akiknek minden kalóriájukat minden nap dél és este 8 óra között el kellett fogyasztaniuk, egy napikalória-korlátozó csoport, akiknek 25 százalékkal kellett csökkenteniük kalóriabevitelüket azáltal, hogy szorosan követik étrendjüket és egy kontrollcsoport, amely a vizsgálat során végig fenntartotta korábbi étkezési szokásait.

A résztvevők az első hat hónap alatt mindkét diéta mellett a kiindulási testsúlyuk körülbelül 5 százalékát veszítették el.

Az étrendeket ezután úgy állították be, hogy a következő hat hónapban segítsenek fenntartani ezt a súlycsökkenést.

Az időkorlátos étkezésű csoport tíz órára (10 órától 20 óráig) hosszabbította meg az étkezési ablakot, a napi kalóriabevitelt korlátozó csoport pedig a súlyuk, magasságuk, életkoruk és aktivitási szintjük alapján kiszámított kalóriaszükségletüknek megfelelően növelte a kalóriabevitelt. A kontrollcsoport megtartotta ugyanazt az étkezési mintát.

A kutatók azt feltételezték, hogy az étkezési órák számának csökkentésére összpontosító résztvevők jobban elérik és fenntartják a fogyást, mint a kalóriaszámlálásra összpontosítók. A két diéta testösszetételre (izom-, zsír- és csonttömeg), derékkörfogatra és egy sor egészségügyi markerre gyakorolt hatását is felmérték.

Nem okozott változást az egészségügyi markerekben.

A tanulmány megállapította, hogy az étkezési idő korlátozása és a kalóriák számának korlátozása egyaránt hatékony a fogyás szempontjából. A résztvevők mindkét csoportban 12 hónap után a kiindulási testsúlyuk körülbelül 4 százalékát veszítették el.

Mindkét diéta hasonló mértékben csökkentette a derékkörfogatot és a zsírtömeget is.

A feljegyzésekből kiderült, hogy a kalóriabevitel mindkét diéta esetében hasonló mértékben csökkent, az eltérő megközelítések ellenére.

Egyik étrend sem mutatott semmilyen változást az egészségügyi markerekben, például a glükóz-, inzulin- vagy koleszterinszintben.

Ennek egyik oka lehet a késői, időben korlátozott étkezési ablak (12 órától 20 óráig) alkalmazása, amelyet a résztvevők számára elfogadhatóbbnak tartottak.

„Bizonyított, hogy a korai, időben korlátozott étkezési ablak (például 8 órától 16 óráig) nagyobb súlycsökkenést eredményezhet, és javíthatja a vércukorszint szabályozását – mondta David Clayton, a Nottingham Trent Egyetem táplálkozás- és gyakorlatélettanának vezető oktatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Azt azonban nem tudjuk biztosan, hogy miért van ez így."

A kutatások azonban azt sugallják, hogy anyagcserénk a nap korábbi szakaszában hatékonyabb, és igazodik a természetes ébrenléti és alvási szokásainkhoz. Ez azt jelenti, hogy a szervezet jobban hasznosíthatja a nap elején elfogyasztott tápanyagokat.

Ezek az eredmények alátámasztják azokat a korábbi tanulmányokat, amelyek hasonló súlycsökkenést találtak, amikor az időkorlátos étkezés és az időszakos böjt más népszerű változatait (például az 5:2 diétát) a napi kalóriakorlátozással hasonlították össze.

Kapcsolódó írásaink

Nagy István: indul a méhészeti támogatási program

ĀAz Agrárminisztérium közleménye szerint a támogatások a méhészkedéshez szükséges új eszközök beszerzéséhez, a méhbetegségek és kártevők elleni védekezéshez, az ágazati tudásátadáshoz, valamint a mézmarketing területén jelentenek segítséget