Életmód

Tari Annamária: A gyerekeknél az okoseszköz örömmágnes lett

A média erősen befolyásolja a gyerekek személyiségfejlődését

A média, a különböző közösségi platformok erősen befolyásolják a gyerekek személyiségfejlődését, a technológia gyors felfutásával járó információtömeg értelmezésére, befogadására nincsenek felkészülve – hangsúlyozták a szakemberek kedden egy budapesti konferencián.

Tari Annamária: A gyerekeknél az okoseszköz örömmágnes lett
Tari Annamária: Az okoseszközök „kitoltak” a gyerekekkel, mert elvették tőlük a gyerekkort
Fotó: dpa/dpa Picture-Alliance via AFP/Annette Riedl

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézete és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közös konferenciáján Pászthy Bea, a Semmelweis Egyetem vezető egyetemi docense, gyermekpszichiáter, kognitív viselkedésterapeuta előadásában úgy fogalmazott: az elmúlt három év, a koronavírus-járvány időszaka, különösen nehéz és kegyetlen volt a gyerekek számára, a szakemberek már pandémiagenerációról beszélnek.

A gyerekek testi és lelki egészsége hanyatlik, egyre többször figyelhető meg az önpusztító magatartás, nő a kiszolgáltatottságuk.

Kutatási adatokból látszik – mondta –, hogy a gyerekek 20 százaléka küzd mentális kórállapottal. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 2022-es adatai szerint minden hetedik gyerek küzd mentális problémával, és azok a gyerekek, akik szoronganak, depressziósak, sokkal inkább olyan tartalmakat keresgélnek, amelyek kielégítik ezt az állapotot, vagy még mélyebbre rántják őket – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte, nagy a felelősség a szakembereken, hiszen a felnőttkori pszichiátriai betegségek 75 százaléka már fiatal felnőttkorban kialakul.

Pászthy Bea szerint már nem a „kütyüzésről” kell beszélni, hanem egy olyan életveszélyes helyzetről, amelybe a kütyük sodorják a gyerekeket. Életveszélyes a helyzet, mert annyi öngyilkosság a gyerekek között, mint amennyi az elmúlt hónapokban történt Magyarországon, az elmúlt öt-tíz évben nem történt – emelte ki.

A szakember érzékeltette: nem azon kell vitatkozni, hogy bekövetkezik-e a klímaváltozás, azt kell megérteni, hogy a gyerekek számára bekövetkezik, hiszen ez jön számukra szembe az internetről, számukra ez a valóság. Új kórképként jelent meg a klímaszorongás, a klímagyász, és a jelenség által okozott pszichés problémákkal foglalkozni kell – emelte ki.

Pászthy Bea szerint a médiának olyan irtózatos szerepe van a mostani generáció lelki egészségének segítésében vagy hanyatlásában, amelyet el sem lehet mondani.

Kitért arra: a koronavírus-járvány is gyökeres változást hozott, a mindennapi élet átalakulásának, a társas kapcsolatok hiányának különösen a gyerekek voltak kitéve.

A fiatalok körében megjelent a motiválatlanság, és megjelentek az interneten terjedő különféle életveszélyes kihívások, amelyekbe sok gyerek belehalt – ismertette Pászthy Bea.

A pandémia után most itt van az orosz–ukrán háború, annak hírei, képei szintén eljutnak a gyerekekhez – hívta fel a figyelmet.

A gyerekek személyiségfejlődése, az „ismerd meg a világot” attitűd nehézségekbe ütközik, hiszen nehéz ebben a világban önazonosságot és identitást találniuk – állapította meg, hozzátéve: a gyerekek szoronganak a jövőjükkel kapcsolatban.

Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, pszichoanalitikus előadásában arról beszélt, hogy a berobbanó technológiai fejlődéssel szemben az ember személyiségfejlődése múlt századi ütemben fejlődik. Úgy vélte, az okoseszközök mindenképpen „kitoltak” a gyerekekkel, mert elvették tőlük a gyerekkort.

A kisgyerekeket ezekről az eszközökről mérhetetlen mennyiségű feldolgozhatatlan információ éri, aminek befogadására, megértésére nincsenek sem értelmi, sem érzelmi szinten felkészülve.

Hozzátette: a szülőket is edukálni szükséges. Szerinte téves az a felfogás, hogy az okoseszközök révén a gyerekek könnyen sajátítanak el egyfajta technológiai tudást. Az online játékban kapott képi információ és az offline játékban megélt képi fantázia között óriási a különbség.

Tari Annamária szerint az okoseszköz-használat érzelmi inkontinenciához vezet, addiktív a gyorsaság szempontjából, nincs a gyerekek előtt példa az erőfeszítések értékére, átformálódott a türelem és a céltudatosság képessége.

Felmérések szerint a 13 év alatti magyar gyerekek egynegyede már facebookozik, a 8–13 évesek 81 százaléka használja a közösségi médiát, és 75 százalékuk átlagosan hatvan üzenetet küld naponta – ismertette.

Tari Annamária szerint az internet olyan „platformrengeteget” biztosít, ahol a látszódás és a láttatás olyan, mintha az élet szerves része lenne – emelte ki. A gyerekeknél az okoseszköz örömmágnes lett, túl korán „indít el” olyan szükségleteket, amelyek önmaguktól még nem jelennének meg.

Megoldásként azt javasolta, hogy a gyerek telefonján ne lehessen közösségimédia-felületeket elérni, és a szülők felejtsék el a különböző geolokációs programokat, ne kelljen a gyereknek sok-sok sms-t küldeni egy nap a történésekről.

Az önállóságra nevelés és a szülői bizalom megtartása fontos dolog, de hogy ez digitális ellenőrzéssel megszerezhető-e, vagy működik-e még érzelmi alapon, az nagy különbség.

Székely Levente szociológus, az Ifjúságkutató Intézet és az MCC szociológia műhelyének vezetője, a Magyar ifjúság kutatás 2020 kutatásvezetője arról beszélt, a magyar fiatalok (15–29 éves korosztály) konzervatívak abban a tekintetben, hogy családot és gyereket szeretnének, azonban egyre kevesebben élnek házasságban és vállalnak gyermeket.

A fiatalok jövőképe optimista, de van bennük frusztráció és bizonytalanság a jövőjüket illetően. Médiafogyasztási szokásukban még van helye a televíziónak, de markáns a szakadék a tévé- és az internethasználat között, utóbbi javára.

Egyre többen mondják azt, hogy szabadidejüket offline töltik, a globális kockázatokban pedig elsősorban a környezeti, társadalmi és gazdasági alakulásokat sorolják első helyre, a technológiából (robotika, mesterséges intelligencia) adódóakat viszont leértékelik – összegezte Székely Levente.

Kapcsolódó írásaink