Életmód

A biológiai sokféleség az élet alapja

Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít az élővilág védelmére

A biológiai sokféleség az élet alapja, megőrzése alapvetően fontos a természeti rendszerek működőképességének biztosításához, amely az élőhelyek megóvásával, helyreállításával és a vadon élő állat- és növényfajok védelmével lehetséges – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel kedden, az állatok világnapja alkalmából.

A biológiai sokféleség az élet alapja
Macskaöleléssel a hideg ellen? Inkább a rezsicsökkentés...
Fotó: MH

A nemzeti parkok igazgatóságai 300 ezer hektár országos jelentőségű védett természeti terület vagyonkezelői. Ebből a speciális kezelést igénylő 150 ezer hektár területet az igazgatóságok maguk fejlesztik és tartják fenn, az ennek érdekében kialakított infrastruktúra-hálózat mára több mint harminc állattartó telepet számlál, és korszerű géppark kapcsolódik hozzá. A kezelési és génmegőrzési szempontból is kiemelkedően fontos őshonos állatállományok nagysága meghaladja a 14 ezres egyedszámot, amely 2010-hez viszonyítva 45 százalék feletti növekedést jelent. A nemzetipark-igazgatóságok számos nemzetközi fajmegőrzési projektben dolgoznak együtt más országok szakembereivel.

A fajok megőrzése határokon átívelő együttműködéseket is igényel, a természetvédelem eredményei (a kék vércse, a parlagi sas, a túzok állományainak megerősítése) ezekhez a programokhoz kötődnek – írták.
A közlemény szerint a vadon élő állatfajok hazai állományainak élőhelyükön történő megőrzése érdekében egy, az AM által koordinált, európai uniós finanszírozású projekt keretében elkészült a madárfajokat veszélyeztető elektromos szabadvezetékek aktualizált országos térinformatikai adatbázisa. Ezen felül megtörtént tíz fajmegőrzési terv felülvizsgálata, illetve tizenegy faj vonatkozásában összesen nyolc új fajmegőrzési terv összeállítása.

Az aktív védelmi intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt néhány évben több mint százezer hektáron javult az élőhelyek állapota. Bizakodásra ad okot, hogy a célzott természetvédelmi projektek hatására számos szűk elterjedésű veszélyeztetett faj esetében sikerült pozitív eredményt elérni és stabilizálni az állományukat. A hazai túzokállomány hozzávetőlegesen tíz százalékkal nőtt az elmúlt mintegy 15 évben, két sikeres pályázatnak köszönhetően pedig a parlagi sas állománya is megtöbbszöröződött. Az elmúlt évtizedekben negyven párról mintegy 200–250 párra nőtt a kerecsensólyom-állomány, illetve a rákosi viperák számára szaporító központot hoztak létre, élőhelyeiket helyreállították, és folyamatosan telepítik vissza az egyedeket – írták.

Az AM aktívan részt vesz és elkötelezett a veszélyeztetett fajok védelmében is. Ezek kereskedelmét a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, CITES) szabályozza. A CITES mára már több mint 36 ezer állat- és növényfaj kereskedelmét rendezi keretek közé. Az egyezmény és a vonatkozó európai uniós rendeletek belföldi végrehajtásáért az AM CITES igazgatási hatósága felelős – olvasható a közleményben.

Kapcsolódó írásaink