Életmód

Közösségi média – a függőség legújabb formája

A social média használatakor – beleértve az értesítéseket, kedveléseket és megosztásokat – az agy legfontosabb dopamint termelő területein működő neuronok aktiválódnak és hasonló kémiai reakció indul be, mint a kokain, a nikotin vagy a szerencsejáték használatakor. Ennek következtében az ember az aktivitást pozitív megerősítéssel társítja, hiszen örömet, izgalmat érez és egyfajta jutalmat kap. Mindez folyamatos használatra késztet.

Közösségi média – a függőség legújabb formája
Könnyen függőséget okozhatnak a közösség oldalak
Fotó: Pexels (képünk illusztráció)

Az értesítésekből és számokból álló jutalomrendszer a legtöbb közösségi platform egyik kulcsfontosságú stimulánsa, és az, hogy ezeken a felületeken az emberek 80 százalékban magukról kommunikálhatnak, míg a való életben ez kommunikációnk kb. 30-40 százalékát teszi ki. Illetve ne feledkezzünk meg a „nem mondhatom el senkinek, ezért elmondom mindenkinek”-típusú kommunikációs megnyilvánulásokról, melyeknek szintén kiváló táptalajt nyújt a social média. Ezen tényezők együtt véve pedig olyan izgalmas, addiktív játszmával kecsegtetnek, ami függőséget okozhat az erre hajlamos egyéneknél – fogalmaznak a Budai Egészségközpont pszichológus szakemberei.

A „jutalmazás” mellett (értesítések, kedvelések és megosztások) „büntető” funkcióval is bírnak ezek a felületek, mégpedig akkor, ha az ember nem használja őket: lehet olyan érzése, hogy lemarad valamiről, kimarad valami fontos társas eseményből, ami a kapcsolódási vágyunk evolúciós szükségletébe zavarhat be, így könnyen válhat fenyegetővé hiánya.

A céltalan görgetés információáradatot is jelent az agynak, ami az unalom jó látszólagos ellenszere lehet. Vagyis nem csak az lehet közösségi média függő, aki látványosan jelen van a közösségi médiában és folyamatosan posztol, hanem abból is válhat függő, aki látszólag „nem csinál semmit” ezeken a platformokon, de mégis folyton rajtuk lóg. Ekképpen jelzésértékű, ha valaki csupán attól frusztrált lesz, ha a frissen érkezett üzeneteket nem tudja elolvasni azonnal és muszáj eldobnia mindent, csak, hogy megnézhesse, hogy miért jelzett a telefonja.


A social média egészségügyi hatásai

Tanulmányok bizonyítják, hogy a közösségi média sokszor negatív hatással van a szellemi egészségünkre, mégis sokaknak nehéz lemondani erről az örömforrásról.

A social média folyamatos használata viszont több problémát is okozhat, például a személyes emberi kapcsolatok, a munka vagy az iskolai kötelezettségek elhanyagolása tovább ronthatja az egyén életminőségét.

Ráadásul a túlzásba vitt közösségi média használat miatt felerősödhet az elkeseredettség, irigység, levertség, sikertelenség érzése, felléphet teljesítmény- és megfelelési kényszer, súlyosabb esetben akár szorongás és depresszió is. Innen pedig már csak egy lépés, hogy kialakuljon az ördögi kör: a felhasználó a rossz hangulat, szorongás stb. miatt és a problémák, kudarcok elől hajlamos ismét a social média világába menekülni.

A közösségi média negatív hatással van testi egészségünkre is. Új jelenség a tech neck: a folyamatos lefelé nézés és előre görnyedő vállak miatt kialakult nyakfájás.

Ebbe a kategóriába sorolható a túlzott esti mobil- és tablethasználat is. A kijelzőkből áradó kékfény becsapja az agyat: azt hiteti el velünk, hogy még mindig nappal van, ezért csökken a melatonin termelése, ami miatt nehezen tudunk elaludni. A túlzott eszközhasználat tehát alvásproblémákhoz is vezethet. Arról nem beszélve, hogy a járművezetés közbeni mobilozás akár halálos balesetet is okozhat!


Mikor lesz valaki közösségi média függő?

Kutatások szerint egyes személyiségjegyek hajlamosíthatnak arra, hogy valakiből social média függő váljon. Az érzelmi stabilitás általános élménye segít, hogy valaki kevésbé legyen fogékony a közösségi oldalak és alkalmazások jutalmazó és büntető ingereire, így az ezektől való függőségre.

A social média használatakor az agy legfontosabb dopamint termelő területein működő neuronok aktiválódnak
A social média használatakor az agy legfontosabb dopamint termelő területein működő neuronok aktiválódnak
Fotó: Pexels

A közösségi média egy platform arra, hogy belelássunk mások mindennapjaiba, így egy olyan közelséget élhessünk át tőlünk távol, távolabb álló személyekkel is, melyet egyébként nem tudunk. A social média felületein keresztül kevesebb energiabefektetéssel lehet másokhoz kapcsolódni és véleményezni könnyebb őket, mint az élő kapcsolatok kialakítása és fenntartása során. Látszólag. Azoknak ugyanis, akik „élő” társas közegükben kevésbé juthatnak támogatáshoz, egy-egy lájk megszerzése önbizalmat, közösség-érzetet nyújthat, ennek fenntartásához azonban az eseménynek újra és újra meg kell történnie. (Ugyanez igaz fordítva is: ha nem gyűlik össze elég lájk, érezhetjük magunkat értéktelennek, a többieket érdektelennek – holott lehetséges, hogy csak nem néztek rá a telefonjukra az elmúlt órákban.)


Mit tehetünk közösségi média függőség esetén?

Ha felmerül a túlzott közösségi média használat vagy a függőség gyanúja, a legelső lépésben kapcsoljuk ki az összes értesítést, ami nem esszenciális. Érdemes digitális méregtelenítést tartani.

Kezdhetjük azzal, hogy kijelölünk egy idősávot, és csak akkor használjuk a közösségi médiát, pl. reggeli BKV-záskor, de a nap többi részében nem lógunk fölöslegesen rajta. Léteznek már olyan praktikus applikációk is, melyek figyelmeztetnek, ha átlépünk egy bizonyos időkeretet.

Később emelhetjük a tétet és kipróbálhatjuk azt, hogy egy előre leszögezett időtartamig (pl. 1 hónap) nem látogatjuk a kiválasztott social média felület egyikét.

Ha úgy érezzük, hogy egyedül nem boldogulunk vagy hogy a közösségi médiahasználat csökkentésével levertnek, feszültnek, mindennapos kapcsolatainkban továbbra is visszahúzódónak érezzük magunkat, akkor ne habozzunk segítséget kérni szakértőtől!

SOCIAL MÉDIA FÜGGŐ VAGYOK?

Ha az alábbi állítások közül 5-öt igaznak érez, akkor érdemes elgondolkodnia azon, hogy változtatni kellene a közösségi média platformok használatán, elkerülve azt, hogy (még erősebb) függőség alakuljon ki.

1. Ha jelez a telefonom, minden esetben azonnal érte nyúlok. Ha nem tudom megnézni, feszült leszek.

2. Reggel az első dolgom, hogy átnézzem a közösségi média felületeimet. Ha ez elmaradna, akkor nagyon rosszul érezném magam.

3. Gyakran megesik, hogy késő estig vagy éjszakába nyúlóan görgetem a social médiát alvás helyett.

4. Előfordult már többször is olyan, hogy elpazaroltam az időt a közösségi média platformokon és ezért nem jutott elég idő a munkámra, iskolai feladataimra, szeretteimre, hobbijaimra, sportra stb.

5. Az okostelefonomat mindenhova magammal viszem, még a mosdóba is, zavarna, ha kimaradnék valamiből.

6. Általánosságban véve sokat gondolok a közösségi oldalak használatára, bennem van a folyamatos késztetés, hogy rá kéne nézni, mi történt stb.

7. Úgy érzem, hogy a közösségi médiát böngészve sokszor megfeledkezem a saját gondjaimról, máskor viszont rossz érzésem támad az ott látottak miatt, pl. irigység, szorongás alakul ki bennem.

8. Volt, hogy próbálkoztam a social média használatának korlátozásával, de sikertelenül.

9. El se tudnám képzelni, hogy hónapokig ne használjam a social felületeket, nagyon hiányozna.

10. A szabadidőm nagy részét töltöm a közösségi média böngészésével, hagyom, hogy ez más tevékenységekről vegye el az időt.

11. Előfordult már, hogy rám szóltak munkahelyen, vacsora asztalnál, nyaraláson, hogy ne nyomogassam a telefonom.

12. Érzékeltem már, hogy személyes kapcsolataim megromlottak a túlzott social média használat miatt.

13. Van, hogy azzal dicsekszem, hogy mennyi ismerősöm van az online térben.

14. Sokszor úgy érzem, hogy csak az online világban juthatok figyelemhez, dicsérethez stb.

15. Ha valahol nincs wifi vagy elfogy a mobilinternetem, akkor nyugtalan, feszült leszek, mert nem tudom használni a megszokott felületeimet.

Kapcsolódó írásaink