Életmód
Daganatot okozhat a sütéskor keletkező akrilamid
Az akrilamid egy olyan kis molekulasúlyú, vízben jól oldódó vegyület, amely keményítőtartalmú élelmiszerekben természetes módon képződik magas hőmérsékleten történő sütés során. 120°C felett (de 170°C felett jelenléte ugrásszerűen megnő), alacsony nedvességtartalom mellett, pl. bő zsiradékban vagy sütőben történő sütésnél, pörkölésnél, valamint élelmiszeripari feldolgozásnál.
Erdélyi Alíz dietetikus elmondta, a megelőzésnek a változatos étrend a kulcsa. Mint mondta, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a felnőttek akrilamid-fogyasztásának legnagyobb részét sültburgonya, kávé, kenyér és keksz teszi ki.
Egy étel akrilamid-tartalma a sütési időtől is függ, vagyis egy három percig pirított kenyérnek kevesebb a károsanyag-tartalma, mint egy hat percig pirítottnak - jegyezte meg Erdélyi Alíz.
Jelenleg, az embereken végzett kutatásokból kevés és ellentmondásos származik ahhoz, hogy bebizonyítsák, az akrilamid növeli a daganatos betegségek kockázatát. Állatkísérletekben az étrendből származó akrilamid növeli a génmutációk és egyes szervi daganatok előfordulásának esélyét (többek között patkányokban - emlő, here- és pajzsmirigy-daganat; egerekben - Harder mirigy és emlő-, tüdő-, petefészek-, bőr- és gyomor-daganat). Ezért az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) úgy véli, hogy az élelmiszerekben található akrilamid növelheti a daganat kockázatát minden korcsoportban.
Annak ellenére, hogy ez a veszély bármely életkorra érvényes, figyelembe véve a testtömeget, a gyermekek a legveszélyeztetettebbek.
A szájon keresztül elfogyasztott szerves vegyület a gyomor-bélrendszerből felszívódik, az összes szervhez eljut és a szervezetben zajló anyagcsere-folyamatok során átalakul. Az így keletkezett egyik fő anyagcseretermék a glicidamid, állatkísérletekben valószínűleg ez okozza a génmutációkat és a daganatokat.
A daganat mellett az EFSA szakemberei mérlegelték az akrilamid lehetséges káros hatásait az idegrendszerre, a születés előtti és utáni fejlődésre (átjut a méhlepényen és kis mennyiségben bekerül az anyatejbe), a férfi termékenységre. Ezen hatások tekintetében a jelenlegi étrendi bevitel alapján az akrilamidot nem tartották aggályosnak.
TUDTA-E?
Az akrilamid egy olyan vegyület, amely keményítőtartalmú élelmiszerekben természetes módon képződik magas hőmérsékleten (120°C felett) történő sütés során.
A felnőttek a legtöbb akrilamidot sült krumplival, kávéval és kávépótlókkal, a gyermekek sült burgonyával fogyasztják el, a csecsemőknek szánt ételek közül főleg a kétszersültek és a kekszek tartalmazzák.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) úgy véli, hogy az élelmiszerekben található akrilamid lehetséges, hogy növeli a daganat kockázatát minden korcsoportban.
A három percig pirított kenyér négyszer kevesebb akrilamidot tartalmaz az öt percig pirított kenyérhez képest.