Életmód
Már mindenhol áll a bál
Nincsen farsang fánk nélkül

Országszerte egymást érik a különféle bálok, mulatságok. A farsangi vigadalomnak majd csak a húsvét előtti negyvenedik nap, vagyis a húshagyókeddet követő hamvazószerda vet véget. A farsangi ünnepkör egyik legizgalmasabb mozzanata hazánkban éppúgy, mint más európai népeknél, a jelmezes-álarcos mulatozás.
A XV. század óta szólnak az írásos emlékek a férfiak és nők közötti ruhacseréről, álarcviselésről, az állatokat mintázó jelmezek különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak már a középkorban is. Mátyás király idejében a királyné itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak.
Nagy farsangolás folyt a tragikus sorsú II. Lajos udvarában is, egészen a mohácsi ütközetig. 1525-ben húshagyókedden álarcos menet jelent meg az udvarban, maga II. Lajos is jelmezesen, ördögálarcban jelent meg az ünnepségeken. Az 1700-as évektől említik a cibere és konc, vagyis a böjti ételek és a húsételek tréfás küzdelmét is. Ezt sok európai nép megszemélyesítve adta elő. Erdélyben még a közeli múltban is született feljegyzés a szalmabábokkal eljátszott tréfás viadalról.
Különleges szerepet játszott az ördög a téli ünnepkörben. A szarvakkal díszített ördögmaskarák az erkölcsi tilalmakat semmibe vevő farsangolók nélkülözhetetlen kellékei voltak. A maszkokhoz főleg kecskeszarvat használtak, a kecskebak pedig a hiedelem szerint ördög állata volt. Ezért is volt, hogy az egyház kíméletlen ördögűző harcot vívott a farsangi szokások ellen. Mindent, ami komolytalan és világi, amúgy is pogánynak, az ördög művének nyilvánítottak, a „táncoló” farsangot meg egyenesen az ördög ünnepének. A böjtben is folytatott mulatozást pedig a Sátán kísértésének tartották.

A busójárás eredetét tekintve mohácsi farsangi népszokás. Farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel a mai napig. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A műsor fő elemei közé tartozik a partraszállás, melynek során a túlparti „Szigetből” - ahogyan a helybeliek mondják, eveznek át ladikokon a busók. Aztán a maskarás felvonulás elindul a városban, majd a a télbúcsúztató koporsó vízre bocsátása következik. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet egy nagy máglyagyújtással, és a főtéren járnak körtáncokat.
A busójárás sokác eredete miatt nem csak a városban, de a környékbeli sokác falvakban is megtartották. Az utóbbi években Eszék-Baranya megyében található néhány faluban is újjáélesztették ezt a népszokást.
A farsangi mulatságokat gazdagon terített asztalok is jellemzik: sok a különféle húsokból készített leves és sült, sok az édesség, de legfőképpen a fánk.
Farsangi fánk
Nem lehet teljes a farsangi menü, ha nem készítünk hozzá farsangi fánkot is. Talán ez a legismertebb karneváli étel, egyben pedig természetesen egy isteni édesség is, amit kicsik és nagyok egyaránt imádnak.

A régi farsangi szalagos fánkok szigorúan zsírban sültek. Persze, ha úgy gondoljuk, olajban is süthetjük.
Hozzávalók 4 adaghoz:
-
500 g finomliszt
-
2.5 dkg friss élesztő
-
1 ek cukor
-
1 ek rum
-
3.5 dl tej
-
1 db tojás
-
A sütőzsiradék 75 dkg sertészsír
Elkészítés:
-
A tejből kiöntünk egy decit, és meglangyosítjuk. Feloldjuk benne a cukrot, és belemorzsoljuk az élesztőt.
-
Ha felfutott, hozzáöntjük a liszthez.
-
Hozzáadjuk a maradék tejet is, a tojást és a rumot. Fakanállal elkezdjük kavarni-dagasztani, és jó 10 percen át dolgozunk rajta, míg hólyagos, sima tésztát nem kapunk.
-
A tetejére szórunk egy kis lisztet, és letakarva, meleg helyen duplájára kelesztjük.
-
Ha kész, lisztezett deszkára borítjuk, kinyújtjuk 2-3 cm vastagra, és kiszaggatjuk. A lehulló tésztaszéleket újra összegyúrjuk, és kiszaggatjuk.
-
Ismét letakarjuk, és fél órán át kelesztjük ugyanolyan meleg helyen.
-
Ha kész, felforrósítjuk a zsírt, és a fánkokat fejjel lefelé (tehát azzal az oldallal, ami eddig a deszkán volt) a forró zsírba tesszük. 2-3 perc után, ha már szép piros az alja, megfordítjuk. Ha elég ügyesek vagyunk, és mély a lábasunk, maguktól megpördülnek, amint hozzájuk értünk.
-
Amint szépen megsültek, lecsöpögtetjük a zsíradéktól és még melegen fogyasztjuk őket.
Pihe-puha fánk sütőben sütve
Diétázóknak kedvez ez a recept, hosz kevés cukorral és olaj nélkül az igazi.
Hozzávalók 6 adaghoz:
-
50 dkg finomliszt
-
5 dkg margarin
-
7 dkg cukor
-
3 dkg friss élesztő
-
2 db tojássárgája
-
3 dl tej
-
15 teáskanál lekvár vagy dzsem

Elkészítés:
Langyos cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt, közben egy tálban a lisztet, a puha margarint és a tojásokat elmorzsoljuk. A felfuttatott élesztőt is hozzátesszük, és dagasztjuk. Ha ragad, akkor még egy kis liszt mehet bele.
Konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük. Ezután átgyúrjuk, és kb. 2 cm vastagságúra kinyújtjuk. Közepes méretű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Körülbelül 30 db leszebből a mennyiségből.
Sütőpapírral kibélelt tepsire rakosgatjuk szellősen, mert még kelni fog. Stampedlis pohár aljával mélyedéseket nyomunk a közepébe, ebbe tesszük a kb. mokkáskanálnyi lekvárt. Előmelegítjük a sütőt, közben még a tepsiben hagyjuk kelni a fánkokat. Gázsütőben 160-165 fokon körülbelül. 20 perc alatt lesz kész.
Teljeskiőrlésű fánk, ami egészséges
Igaz, a klasszikus fánk nem egy diétás étel, de ki tudna ellenállni egy pihe puha, könnyű, frissen sütött szalagos fánknak, ami ráadásul nem fehér lisztből készül és nem csöpög az olajtól?

A hagyományos fánktól eltérően ez egy egészségesebb, kalória- és szénhidrátszegényebb összetevőkből álló recept amit nyugodt szívvel fogyaszthatunk mértékkel.
Hozzávalók 4 adaghoz
-
50 dkg teljes kiőrlésű liszt
-
10 dkg kókuszzsír
-
1 dl mandulatej
-
3 dkg friss élesztő
-
1 csipetsó
-
1 dbtojás
-
3 ek xilit vagy más édesítő
-
Sütőzsiradék: 1.5 dl kókuszzsír
Elkészítés:
-
A teljes kiőrlésű búzalisztet mély tálba helyezzük, és a közepében kis mélyedést képezünk. Az élesztőt kevés langyos xilites, mandulatejben elkeverjük, pár percet várunk, majd beleöntjük a mélyedésbe, és kevés lisztet keverünk hozzá. Ezután a maradék mandulatejet meglangyosítjuk, és a habosra fölvert tojást hozzákeverjük, majd a langyos, élesztős tejet hozzáöntjük. Ezután megkezdjük a dagasztást, közben a kókuszolajat fokozatosan a tésztához adagoljuk és bedolgozzuk.
-
Ha a tészta elválik a táltól és hólyagos lesz, befejezhetjük a dagasztást. A tésztát cipó alakúra formázzuk, és megszórjuk liszttel, majd 35-50 percig kelni hagyjuk.
-
A megkelt tésztát gyúródeszkára borítjuk és átgyúrjuk. Kinyújtjuk, de vigyázunk, hogy ne legyen túl vékony, majd egy bögre segítségével kiszaggatjuk a tésztát. Egy serpenyőbe 1-1,5 dl kókuszolajat vagy kókuszzsírt olvasztunk.
-
Ha már elég forró a kókuszolaj, beletesszük a tésztát, de nagyon figyeljünk, nehogy odaégjen. Amikor aranybarna, a másik oldalát is megsütjük.
Csokis fánk
A gyerekek imádják a fánkot, de a csokisat még jobban. Tényleg nem lehet abbahagyni.
Hozzávalók 8 adaghoz:
A tésztához
-
1 kg finomliszt
-
3 db tojás
-
10 dkg cukor
-
10 dkg olvasztott margarin
-
1 kk só
-
5 dl tej
-
5 dkg élesztő
-
0.5 dl rum
A bevonáshoz
-
20 dkg étcsokis tortabevonó
-
1 ek napraforgó olaj
-
2 ek színes cukorka
A sütéshez
-
10 dl napraforgó olaj

Elkészítés
-
Kevés langyos, cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt.
-
A liszthez hozzáadjuk a tojást, a cukrot, sót, a margarint, a rumot, majd a felfuttatott élesztőt. Az egészet konyhai robotgéppel vagy kézzel fényesre dagasztjuk.
-
Meleg helyen duplájára kelesztjük.
-
Lisztezett felületen ujjnyi vastagságúra nyújtjuk. Pohárral kiszaggatjuk - a kis lyukakatt pici szájú üveggel is szaggathatjuk, de lehet műanyag flakonnal is.
-
Az olajat felforrósítjuk, közepes lángon, de ne nagyon forróra, mert akkor megég.
-
Az újra megkelt fánkokat az olajba tesszük.
-
A lisztes felük kerüljön felülre. Egyszerre keveset tegyünk a lábosba. Az első oldalnál fedjük le a lábast. Aranysárgára süssük, majd fordítsuk meg.
-
A másik oldalt fedő nélkül süssük. Papírtörlőre kiszedve megvárjuk, míg kihűl.
-
Vízgőz felett 1 evőkanál olajjal olvasszuk fel a csokoládét és mártsuk bele a fánkok egyik felét.
-
Szórjuk meg cukordarával és tegyük tálcára.