Életmód

Ingatlanunk eladásakor adózhatunk, de pénz is járhat vissza

Az ingatlaneladás utáni adózás, vagy a vétel utáni illetékfizetés alapvető velejárója egy adásvételi folyamatnak, mégis sokan  megfeledkeznek róluk, sokan össze is keverik a kettőt. 

Ingatlanunk eladásakor adózhatunk, de pénz is járhat vissza
A lakásvásárlás óriási öröm, de sokan elvesznek a papírmunkában még akkor is, ha az adásvételt ügyvéd segíti
Fotó: AFP

ADÓT AZ ELADÓ FIZET

Ha ingatlant adunk el, a befolyó vételár mellett kiadásokra is kell számítani. Mindenképp fontos erről beszélni akkor, ha a kapott összeget másik lakásba forgatnánk, esetleg még hitelt is vennénk fel mellé. Az ingatlan értékesítése után fizetendő ingatlanadó nem más, mint az értékesítésből származó jövedelmet terhelő járulék - olvasható a otthonokesmegoldások.hu oldalon.

Az ingatlaneladás után keletkező személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség akkor jön létre, ha valaki a vételtől számított öt éven belül értékesíti tovább ingatlanát. Akkor is adót kell fizetnünk, ha az ingatlant, lakást, termőföldet, építési telket drágábban adtuk el, mint amennyiért pár évvel korábban vásároltuk.

Az ingatlan eladása után fizetendő adó mértéke függ a szerzés és az eladás között eltelt időtől, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó bevételek és költségek különbségétől.

Ha magánszemélyként értékesítünk ingatlant vagy vagyoni értékű jogot (haszonélvezetet), akkor az ebből szerzett jövedelem, azaz az eladott ingatlan ára után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni.

Jövedelemnek az eladásból származó bevétel és az elszámolható költségek különbözete számít. Abban az extrém esetben, ha a költségek meghaladják az ingatlan értékesítéséből származó bevételt, nem kell adózni.

Ezek számítanak bevételnek:

- eladási ár

- az ingatlanért cserébe kapott dolog piaci értéke

- a vevő által fizetett késedelmi kamat

Ezek a költségek csökkenthetik az adóalapot:

- az ingatlanért eredetileg fizetett vételár

- a szerzéssel kapcsolatban fizetett illeték

- a vásárlás óta végrehajtott értéknövelő beruházások (például nyílászárócsere, fűtés-korszerűsítés) értéke

- állagmegóvással kapcsolatban végrehajtott beruházások értéke

(Ide tartoznak az eladás előtt, 24 hónapon belül végrehajtott olyan munkálatok, melyek értéke meghaladja az átruházásról szóló szerződésben szereplő összeg 5 százalékát. Ilyen lehet például a festés, a tapétázás vagy a parkettázás. Fontos, hogy minden ilyen költséget számlával kell igazolni.)

- öröklés esetén az az összeg, ami alapján az illetéket megállapították

(Ha az öröklés illetékmentes volt, akkor a hagyatéki leltárban szereplő összeget kell figyelembe venni.)

- ha ajándékozás útján történt a tulajdonszerzés, akkor az eladás utáni bevétel (vételár) 75 százalékát kell figyelembe venni

- a vásárlással kapcsolatban kifizetett ügyvédi költség és szakértői díjak

- az eladással kapcsolatban kifizetett költségek (hirdetés, ingatlanközvetítői jutalék, tulajdoni lap igénylése stb.)

ILLETÉKET A VÁSÁRLÓ FIZET

Ha valaki ingatlant vesz, akkor illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Az illeték megállapítása során nincs időkorlát, ha valaki vásárol - függetlenül attól, hogy korábban volt-e ingatlana - az illeték mértéke jelenleg a vételár 4 %-a.

Fontos tudni, 2019-ben illetékmentesség akkor áll fenn, ha a vásárolt ingatlanunk értéke kisebb, mint amit eladtunk - írja az officina.hu. Lakáscsere esetében értelemszerűen az elcserélt két lakás különbözete után fizetünk illetéket. Illetékmentesség jár házastársak, vagy rokonok közötti adás és vétel esetén.


 

Kapcsolódó írásaink