Életmód
Velencei gondolázással gyógyítják a depressziót
A depresszióban szenvedő betegek 13 féle helyszín közül választhatnak. A virtuális valóság segítségével részt vehetnek például Velencében egy gondolázáson. Van olyan páciens, aki a felkínált lehetőségek közül egy madárdaltól hangos, napfényes erdőben szeretett volna futni zongora szóra. Egy másik datolyapálmákkal szegélyezett tengerparton akart hűsölni a tenger moraját hallgatva. A kísérlet meglepő eredményt hozott. A pácienseknek kezdett visszatérni az életkedvük és már várták, mikor élhetik át újra a boldogság érzését.
A hagyományos terápiák eddig a negatív tüneteket, a reménytelenséget, szomorúságot, és az aggódást célozták meg, a leggyakrabban kevés sikerrel, mert a beteg visszaesett. A Kaliforniai Egyetem pszichiáterei most az ellenkezőjével próbálkoztak meg. Módszerük lényege a pozitív élmények gyakori átélésén alapszik, ami már azért is nagyon hasznos, mert nem gyógyszereket vetnek be az állapot megszüntetésére.
A terápia a központi idegrendszerünk pozitív élményekre való természetes reakcióján alapszik. Kellemes élmény hatására agyunk boldogsághormont termel, innentől kezdve már hat is a kezelés.
Elsőként már az segít, hogy a beteg maga tette meg az első lépést, és rászánta magát a gyógyulásra. A második lépés szintén pozitív reakcióval jár, hiszen gondos szakemberek foglalkoznak vele. A harmadik lépéstől pedig már egyre könnyebb a helyzet, hiszen a beteget nem kellemetlen pszichiátriai kezeléseknek, hanem kellemes élményeknek vetik alá.
A páciensek otthon saját magukat is kezelhetik. A mobiltelefonjukhoz csatolt szemüveggel röpíthetik át magukat egy másik valóságba. Élményeiket, érzéseiket lépésről-lépésre dokumentálniuk kell, mindezt a kezelőorvosuk akár az interneten keresztül is láthatja.
„Az eddigi módszerekkel is sikeres volt a gyógyítás, mert csökkentek a tünetek, viszont nem segítették, hogy a páciensnek megváltozzon, pozitívabb legyen az életszemlélete. A betegeink a virtuális valóság segítségével búvárkodhatnak korallzátonyok között, vagy repülhetnek a felhők között, de szurkolhatnak akár kedvenc focicsapatuknak is a lelátón”-mondta a statnews.com újságírójának az ötletgazda, Dr. Michelle Craske, akinek tanulmánya megjelent a Journal of Consulting and Clinical Psychology nevű szaklapban is.
A módszert korábban már használták különböző pszichés állapotok, például a tériszony, a tömegiszony és pánikbetegség kezelésére, szintén sikerrel. De bevetették háborús veteránok estében is, akik a háborúban átélt traumák hatására lettek pszichés betegek. A virtuális valóságot most először vetették be a depresszió legnehezebben gyógyítható típusával szemben.
A nagyvárosi elidegenedés, létbizonytalanság miatt egyre többen szenvednek a depressziótól. Ami a nagy baj, a tünetek már fiatal korban is megjelenhetnek. Ennek részben az is lehet az oka, hogy egyre több a válás.
Az anhedóniának nevezett kórkép a hedónia, azaz az élvezetek hajszolásának ellentéte. Akkor beszélünk róla, ha valaki már a korábban örömöt okozó tevékenységek iránt sem érdeklődik. Nem olvas újságot, nem nézi a tévét, korábbi hobbiját elhanyagolja. Az érdeklődés elvesztése az emberi kapcsolatokra is rányomja a bélyegét. A beteg már kerüli a családi összejöveteleket is, alig kommunikál, fokozatosan begubózik. Az érdeklődése szinte minden területen megszűnik, nem kezdeményez, és mások kezdeményezését is elhárítja.
Az ilyen betegek gyakran csak az élet sötét oldalát látják, környezetükkel ingerülten viselkednek, vagy alig reagálnak valamire, amolyan “élőhalottként” tengetik mindennapjaikat. A probléma válhat olyan súlyossá, hogy egyetlen megoldásnak az öngyilkosságot látják.
