Divat vagy csapda?

A léböjt az utóbbi évek egyik legnépszerűbb egészségtrendje lett. Sokan vágják bele magukat néhány napos „tisztítókúrákba”, abban a reményben, hogy ezzel megszabadítják testüket a méreganyagoktól, felfrissítik az emésztésüket és új energiát nyernek. De vajon valóban ennyire jótékony a léböjtkúra hatása? Egy friss tanulmány szerint a válasz korántsem ilyen egyszerű – sőt, bizonyos esetekben akár többet is árthat, mint használ.

Mit mutat a kutatás a léböjtkúra hatásairól?

Egy idén publikált kutatás a Nutrients folyóiratban azt vizsgálta, hogyan hat egy háromnapos léböjtkúra a bélmikrobiomra, vagyis a bélrendszerben élő hasznos és káros mikroorganizmusok összességére. Az eredmények meglepőek voltak: a résztvevők szervezetében megnőtt azoknak a baktériumoknak a száma, amelyek gyulladással, a bélfal sérülésével és kognitív hanyatlással hozhatók összefüggésbe – számolt be róla a Mindmegette.hu

A jó hír, hogy a hatás nem tartós – a kutatók szerint néhány nap után a bélflóra visszaállt az eredeti állapotába. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a rövid távú léböjt is képes felborítani az egyensúlyt, különösen, ha a kúra több napig vagy akár egy héten át tart.

Miért reagál így a szervezet?

A válasz kulcsa a rosthiány. A léböjt során ugyanis az ember kizárólag gyümölcs- és zöldségleveket fogyaszt, amelyekből hiányzik az a rosttartalom, ami a teljes értékű növényi ételekben megtalálható. Márpedig a rost a bélmikrobiom egyik legfontosabb „üzemanyaga”: táplálja a jótékony baktériumokat, amelyek rövid láncú zsírsavakat termelnek – ezek segítenek a gyulladások csökkentésében, a koleszterinszint optimalizálásában és még a hangulatunkra is hatással vannak.

Ha viszont nincs rost, a „jó” baktériumok éheznek, míg a „rosszak” elszaporodhatnak – ez pedig rövid távon puffadáshoz, hosszabb távon akár immunrendszeri és emésztési problémákhoz is vezethet.

Léböjt és a szájflóra – erről sem szabad megfeledkezni

Kevesen tudják, hogy a léböjt nemcsak a bélflórát, hanem a száj mikrobiomját is befolyásolhatja. A kutatásban résztvevők szájában is megnövekedett a gyulladást okozó baktériumok aránya. Ennek oka, hogy a gyümölcslevek természetes cukortartalma táptalajt nyújt a kórokozóknak, amelyek nemcsak a fogakat károsítják, hanem az egész szervezetben gyulladásos folyamatokat is beindíthatnak.

Ez persze nem jelenti azt, hogy néha ne ihatnánk egy frissítő zöld levet – a probléma inkább akkor van, ha kizárólag leveket fogyasztunk, akár több napon keresztül.

Nincs szükség méregtelenítésre

A léböjtöt gyakran a méregtelenítés szinonimájaként emlegetik, pedig a szervezetünknek nincs szüksége ilyen típusú kúrára. A testünk tökéletesen képes saját magát tisztítani – ezt a feladatot a máj, a vesék és a vastagbél végzik nap mint nap. Ahhoz, hogy ezek a szervek hatékonyan működjenek, nem kúrákra, hanem elegendő vízre, rostban gazdag étrendre és mérsékelt alkoholfogyasztásra van szükség.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a tisztítókúra hangzatos ígéretei mögött kevés tudományos bizonyíték áll. Ha valóban szeretnénk támogatni az emésztésünket és az energiaszintünket, inkább fokozatos, fenntartható életmódbeli változtatásokra van szükség – például több zöldség, gyümölcs, hüvelyes és teljes értékű gabona beiktatására.

Léböjtkúra helyett odafigyelés

A léböjtkúra hatásai tehát korántsem egyértelműen pozitívak. Egy-egy napos, könnyed „pihenő” a szervezetnek nem feltétlenül okoz gondot, de a hosszabb, kizárólag léből álló kúrák már felboríthatják a bélmikrobiom egyensúlyát. A gyümölcs- és zöldséglevek továbbra is lehetnek részei az egészséges étrendnek – de ne helyettesítsék a valódi ételeket, és főleg ne a rostokat!

A testnek nem „méregtelenítésre” van szüksége, hanem tápanyagokra, mozgásra, pihenésre és odafigyelésre. A valódi egészség nem három nap gyümölcslében, hanem a mindennapi szokásokban rejlik.