A fiatalon kialakuló rák öt gyakori oka

Az 1981 és 1995 születettekre használjuk az Y generáció kifejezést. Ez az első generáció, amelynek körében magasabb a rák kialakulásának kockázata, mint a szüleiknél – mutat rá a The Conversation oldalán Lydia Begoña Horndler Gil, a zaragozai Szent György Egyetem immunológus professzora. Hozzáteszi, világszerte a korai megjelenésű daganatos megbetegedések száma 79 százalékkal emelkedett 1990 és 2019 között, a rák okozta halálozás pedig 28 százalékkal nőtt. A szakember felhívja továbbá a figyelmet, hogy a rákbetegségek az esetek mintegy 80 százalékában nem öröklött génekre, hanem külső tényezők DNS-károsító hatására vezethetők vissza. Lássuk, melyek ezek.

Horndler szerint egyaránt meghatározó a rosszindulatú elváltozások rizikója szempontjából, hogy mit eszünk a mindennapokban, milyen levegőt lélegzünk, mennyit mozgunk és pihenünk, mennyi stressz ér minket, vagy éppen milyen káros anyagokkal kerülünk kapcsolatba. „Más szóval a legnagyobb különbséget azok az életmódbeli tényezők jelentik, amelyek nap mint nap körülvesznek minket, nem pedig az öröklött genetika. És tudjuk, hogy szüleink és nagyszüleink életmódja nagyban különbözött a miénktől” – fogalmaz a professzor. Alábbi galériánkban a szakember gyűjtése alapján mutatjuk be azokat az életmódbeli faktorokat, amelyek miatt az Y generáció körében gyakrabban fordulnak rákos megbetegedések.

Egészségtelen étrend: az egyik legfontosabb tényező a táplálkozási szokások megváltozása. A gyerekkori elhízás előfordulása az 1980-as évek óta töretlenül emelkedik – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2022-ben már 390 gyermek és fiatal küzdött súlyfelesleggel, közülük 160 millióan elhízással. Márpedig az elhízás nem egyszerűen esztétikai probléma: bizonyítottan kapcsolatba hozható az inzulinrezisztenciával, a szervezetben folyamatosan fennálló gyulladással és olyan hormonális változásokkal, amelyek a többi között egyaránt fokozzák a vastagbél-, a mell- és a méhtestrák kockázatát. Ismert továbbá, hogy a gyermekkori elhízás negatív hatásai e téren felnőttkorra is megmaradnak, fokozva a rákkockázatot. Emellett érdemes megemlíteni, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend a bélflóra összetételére is kedvezőtlen hatással van, ami nagyban hozzájárul olyan emésztőrendszeri betegségek kialakulásához, mint az irritábilis bél szindróma és a kontaminált vékonybél szindróma, amelyek már-már népbetegségnek tekinthetők az Y generáció körében.

Az alkohol láthatatlan hatásai: az Y generáció tagjai számára a társas összejövetelek gyakran ételek és italok alatt roskadozó asztalok köré épülnek. Magyarán az alkoholfogyasztás kulturális szereppel bír, csakhogy mára jól ismert, hogy nincs az a csekély mennyiség, amennyit biztonsággal meg lehet inni. Korábban élt a feltételezés, hogy egy kis pohár bor akár kifejezetten jó hatású is lehet, a tudomány mai álláspontja azonban egészen más. A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC)éppúgy rákkeltő tényezőként tartja számon az italozást, mint a dohányzást. Az alkohol lebontása közben ugyanis acetaldehid képződik a szervezetben, amely bizonyítottan károsítja a DNS-t. Érdemes ehhez hozzávenni, hogy az alkoholfogyasztási szokások is megváltoztak az évtizedek alatt. Míg a baby boomerek (1946 és 1964 között születettek) még napi szinten fogyasztottak alkoholt, addig az Y generációra inkább az alkalomszerű, de nagy mennyiségű alkohol bevitele a jellemző. Utóbbi mintázat pedig ugyancsak komoly kockázatokat hordoz magában.

Nem alszunk eleget: a mai 30-as, 40-es felnőttek igazoltan kevesebbet és rosszabbul alszik éjszakánként, mint a felmenőik. Az Y generáció és az eggyel fiatalabb Z generáció tagjai közelmúltbeli felmérések szerint átlagosan 30-45 perccel kevesebb időt töltenek pihenéssel éjszakánként, mint a baby boomerek, ami főként az éjszakai képernyőhasználatra és a közösségi médiára vezethető vissza Horndler szerint. A mesterséges fény megzavarja ugyanis az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában meghatározó szereppel bíró melatonin hormon termelődését. A krónikus alváshiány pedig gyengíti a szervezet DNS-javító folyamatait, fokozva a mutációk és a tumorképződés veszélyét.

A stressz súlya: ugyancsak tudományos vizsgálatok igazolják, hogy minden bizonnyal az Y generáció kortizolszintje a legmagasabb valaha. Ez egy stresszhormon, amelynek tartósan magas koncentrációja nemcsak az inzulinrezisztencia és a magas vérnyomás rizikóját fokozza, de az immunrendszert is gyengíti. A krónikus stressz fokozza a gyulladásos folyamatokat, egyben akadályozza a szervezet azon mechanizmusait, amelyek a rendellenes működő sejtek ártalmatlanításáért felelnek, és akár a szunnyadó tumorsejteket is aktiválhatja. Valójában egyes felmérések arra utalnak, hogy azok, akik életében nagyon sok a stressz, kétszer nagyobb arányban veszítik életüket rákos megbetegedés következtében, mint azok, akik jobban tudják kezelni a mindennapos feszültséget és nyomást.

Az öngyógyszerezés veszélyei: végezetül lényeges szempont, hogy az fiatalabb generációk bátrabban nyúlnak vény nélkül kapható gyógyszerekhez panaszok esetén, mint az idősebbek, aminek a praktikus előnyök mellett akadnak rövid és hosszú távú kockázatai is egyaránt. A fájdalom- és lázcsillapító paracetamol gyakori, illetve túlhasználata például kapcsolatba hozható a máj károsodásával és a szerv daganatos megbetegedésének fokozott rizikójával. A fogamzásgátló tabletták pedig hosszú távú alkalmazás mellett – a gyermekvállalás kitolódása révén – némiképp fokozhatják a mell- és méhnyakrák kockázatát, noha a petefészek- és a méhtestrákkal szemben védelmező hatást biztosítanak. Ezenkívül említést érdemelnek az antibiotikumok és a savcsökkentők (antacidumok), amelyek közvetetten összefüggésbe hozhatók emésztőrendszeri daganatok megnövekedett veszélyével.

Az Y generáció jövőképe nem túl derűs a tudományos előrejelzések alapján. A WHO becslései szerint 2022-ben mintegy 20 millió rákos megbetegedést diagnosztizáltak globálisan, ami az évszázad közepére évi 35 millióra növekedhet. Különösen az emésztőrendszeri és nőgyógyászati daganatok száma ugorhat meg, amelyek már napjainkban is mind gyakoribbak a fiatal felnőttek körében – írta meg a hazipatika.com. „Mi vagyunk az azonnaliság, a szorongás és a gyors megoldást hozó pirulák generációja, de még nincs minden veszve, hiszen még ma kezünkbe vehetjük az irányítást a betegségeket okozó megannyi tényező felett. Egészségesebb szokások meghonosításával csökkenthetjük a kockázatokat, valamint javíthatjuk életminőségünket egy olyan jövőben, amely már nem is olyan távoli, mint azt hinni szeretnénk” – üzeni a professzor.