Egészség

A gerincferdülés kevésbé ismert rizikófaktorai

Nem csak a görnyedés okozhat bajt

A gerincferdülés nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly mozgásszervi és egészségügyi következményekkel is járhat.

A gerincferdülés kevésbé ismert rizikófaktorai
A gerincferdülés kialakulásában nemcsak genetikai vagy fejlődési tényezők játszhatnak szerepet, hanem a mindennapi életmód is
Fotó: Science Photo Library via AFP/PEAKSTOCK/LDA

A gerincferdülés (szkoliózis) a gerincoszlop oldalirányú, S vagy C alakú görbülete, amelyhez gyakran a csigolyák elfordulása is társul. Leggyakrabban gyermek- és serdülőkorban alakul ki, amikor a csontozat gyorsan nő, de az izmok, inak és szalagok nem tudnak ezzel lépést tartani. A fiatalok körében a gerincferdülés előfordulása jelenleg 15 százalék körülire becsülhető, de évről évre több fiatalnál diagnosztizálják ezt a problémát. Hátterében számos ok állhat.

A gerincferdülés okai: a válltáska és a számítógép is bajt okozhat

Az esetek körülbelül 80 százalékában a pontos ok ismeretlen – ezt idiopátiás szkoliózisnak nevezi az orvostudomány. A fennmaradó részben szerepet játszhatnak veleszületett fejlődési rendellenességek, de izomgyengeség és genetikai hátterünk is hatással lehet a kockázatra.

A gerincferdülés kialakulásában nemcsak genetikai vagy fejlődési tényezők játszhatnak szerepet, hanem a mindennapi életmód is. A mozgásszegény életvitel, a sok ülés és a tartáshibák mind fokozatosan megváltoztathatják a gerinc terhelését. Ha valaki napi több órát tölt a számítógép előtt előrehajló, görnyedt testtartásban, a hátizomzat meggyengül, a mellizmok pedig megrövidülnek. Ez az izomegyensúly-felborulás hosszú távon oldalirányú elhajláshoz, azaz szkoliózishoz vezethet, különösen serdülőkorban, amikor a csontok még növekedésben vannak.

Ugyanilyen kockázatot jelent a vállon hordott, nehéz táska is, amely egyoldalúan terheli a vállövet és a gerincet. Ha valaki mindig ugyanazt az oldalát terheli, a gerinc kompenzálni próbálja az aszimmetrikus súlyt, ami idővel tartáshibához, majd gerincferdüléshez vezethet. A megelőzés egyszerű: érdemes hátizsákot használni, két pánttal, és odafigyelni arra, hogy a súly ne haladja meg a testtömeg 10-15 százalékát. A helyes testtartás, a rendszeres mozgás és a tudatos terheléselosztás segíthet elkerülni, hogy ezek a mindennapi szokások maradandó elváltozásokat okozzanak.

Kezelés: nem mindig a műtét a megoldás

A terápia mindig a ferdülés mértékétől és a beteg életkorától függ. Enyhébb esetekben a gyógytorna a legfontosabb eszköz, amely segít helyreállítani az izomegyensúlyt és stabilizálni a gerincet. A Schroth-terápia például célzott, légzéssel kombinált mozgássorozatokból áll, amelyek bizonyítottan javítják a testtartást és csökkentik a görbületet. Gyermekeknél és serdülőknél, ahol a növekedés még nem zárult le, fűző viselése is szóba jöhet, amely a növekedési szakasz alatt segíti a gerinc helyes irányú fejlődését. Súlyosabb, 40-50 fokos görbület felett műtéti beavatkozás válhat szükségessé, ám ez ma már sokkal korszerűbb és biztonságosabb, mint korábban – írta meg a hazipatika.com.

Kapcsolódó írásaink