Ezért kell időről időre egy nagyon mélyet sóhajtani

Egy nemzetközi tanulmány szerint a sóhaj megkönnyítheti a tüdő működését. A kapcsolódó mély légzés döntő szerepet játszik a tüdő alakíthatóságának helyreállításában – írják a zürichi Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (ETH) által vezetett tudósok a Science Advance folyóiratban.

A felnőttek körülbelül 14-16-szor lélegeznek percenként nyugalomban – ez körülbelül napi 20 000 lélegzetvételt jelent, amelyek mindegyike ugyanaz.

1. Belégzés: A tüdő kitágul, körülbelül fél liter levegő szívódik fel.
2. Kilégzés: A tüdő összehúzódik, a levegő ismét kiürül.

E mozgás során a szerv szövete és felülete ellenállást mutat.

Ezt az ellenállást csökkenti a tüdő felszínén lévő folyadék – és amint azt a tanulmány is mutatja, különösen mély lélegzetvétel után. „A folyadék megnedvesíti az egész felületet, így a tüdő képlékenyebbé válik – vagy technikai kifejezéssel fogalmazva, hajlékonyabbá válik” – magyarázza a tanulmány vezetője, Jan Vermant.

A laboratóriumban a tudósok tesztelték, hogyan viselkedik a tüdőfolyadék különböző forgatókönyvek szerint. Ehhez szimulálták a normál és különösen mély lélegzetvételek mozgását, és megmérték a folyadék felületi feszültségét.

„Ez a feszültség befolyásolja a tüdő rugalmasságát” – mondja Vermant. Minél rugalmasabb a szerv, annál kisebb az ellenállás összehúzódáskor és táguláskor – és annál könnyebb lélegezni.

A laboratóriumi mérések azt mutatták, hogy a felületi feszültség mély lélegzetvétel után jelentősen csökkent. Ez fizikailag megmagyarázhatja a mellkasban lévő felszabadító érzést, amely gyakran egy mély sóhaj után jelentkezik – hangsúlyozzák a kutatók.

A tüdő felszínén lévő folyadék, amely állítólag biztosítja, hogy a szerv belégzéskor és kilégzéskor jól kitáguljon és összehúzódjon, többrétegű. Ideális esetben a felső rétegnek merevebbnek kell lennie, míg az alatta lévő rétegeknek lágyabbnak és finomabbnak kell lenniük – magyarázza Maria Novaes-Silva első szerző.

Sekély légzéskor, amikor a folyadék csak kissé mozog, a folyadék rétegződése idővel csökken. Másrészt az alkalmi mély lélegzetvétel visszaállíthatja az ideális rétegezést.

Ez összhangban van a klinikai megfigyelésekkel, amelyek szerint a légzés egyre nehezebbé válik az állandó sekély légzés mellett – írja a csoport. Az eredmények a tüdőproblémák kezelésének új módjaira utalhatnak.

Michèl Gleich sportorvos különféle légzéstechnikákat javasol, amelyeket otthon is könnyen kipróbálhat. Közülük például

• Lélegezzen be 4 másodpercig, tartsa vissza a lélegzetét 4 másodpercig, lélegezzen ki 4 másodpercig, majd tartsa újra 4 másodpercig. Gleich szerint ez a technika „ideális a nyugalom megőrzésére stresszes pillanatokban – például egy fontos találkozó előtt, vagy amikor a gyerekek ismét próbára teszik türelmüket”. Ennek az az oka, hogy a dobozos légzés megnyugtatja az idegrendszert és elősegíti a koncentrációt.
• A 4-7-8 módszer Lélegezzen be 4 másodpercig, tartsa vissza a lélegzetét 7 másodpercig, és lélegezzen ki 8 másodpercig. Gleich szerint ez a technika segít megnyugodni és gyorsabban elaludni.
• Mély rekeszizom légzés (hasi légzés): Tegye az egyik kezét a hasára, és lélegezzen be mélyeket, hogy a hasfal megemelkedjen. Lassan lélegezzen ki, hogy a has leereszkedjen. „Ez a légzés javítja az oxigénellátást és csökkenti a feszültséget” – mondja Gleich.