Ettől a gyakori tápanyagtól depresszióssá válhat!

Egy tanulmány azonban kimutatta, hogy egy sokak által nap mint nap fogyasztott aminosav, a prolin összefügghet a depressziós tünetek kialakulásával, és ebben a bélbaktériumoknak is kulcsszerepük lehet.

A prolin az egyik leggyakoribb aminosav, vagyis a fehérjéket alkotó molekulák egyike. Megtalálható a zselatinban, a marhahúsban, a halakban és sok más hétköznapi ételben. A Girona-i Biomedicina Kutatóintézet és a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem szakemberei most azt mutatták ki, hogy ez az egyszerű molekula meglepő hatást gyakorolhat a hangulatunkra.

A kutatás szerint azoknál az embereknél, akiknek a vérében magasabb volt a prolin szintje, gyakrabban jelentkeztek depressziós tünetek.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy a kapcsolat nem pusztán a táplálkozáson múlik: a bélflóra összetétele döntheti el, hogy a bevitt prolin hogyan hat a szervezetünkre.

A bélflóra dönthet arról, ki lesz levertebb a prolintól

A kutatók a vizsgálatban részt vevő önkéntesek étkezési szokásait, vérmintáit és bélbaktérium-összetételét is elemezték. Az eredményekből az derült ki, hogy nem az elfogyasztott prolin mennyisége számít igazán, hanem az, milyen baktériumok élnek a beleinkben.

A bélbaktériumok ugyanis aktívan befolyásolják, hogyan hasznosul ez az aminosav: egyes mikrobák lebontják, mások viszont elősegítik a véráramba kerülését.

Azoknak az embereknek, akik sok prolint fogyasztottak, de a vérükben mégis alacsony volt a szintje, olyan bélflórájuk volt, amely segített a felesleges prolint semlegesíteni. Ők jellemzően kevésbé voltak depressziósak. Ezzel szemben azoknál, akiknek kevesebb hasznos baktérium élt a szervezetében, a prolin könnyebben eljutott az agyba, és valószínűleg megváltoztatta az idegsejtek működését.

Az egerek és a gyümölcslegyek is „depressziósak” lettek

Hogy kiderítsék, tényleg okozhat-e a prolin hangulatzavart, a kutatók emberi bélflórát ültettek át egerekbe. Azok az állatok, amelyek magas prolin-szinthez vagy depresszióhoz kapcsolódott mikrobiomot kaptak, levertségre emlékeztető viselkedést mutattak.

Sőt, még a gyümölcslegyeknél is sikerült kimutatni a hatást. Azok a muslicák, amelyek Lactobacillus nevű, jótékony baktériumokat kaptak, kitartóbbak és aktívabbak voltak, míg az Enterobacter baktériummal kezelt társaik sokkal passzívabbak lettek. A kutatók ezután genetikailag módosított gyümölcslegyeket is létrehoztak, amelyekben nem tudott a prolin az agyba jutni – ezek a rovarok ellenállónak bizonyultak a depresszióval szemben.

A bél és az agy közti rejtett kapcsolat

A jelenség hátterében a tudósok szerint az úgynevezett bél–agy tengely áll. Ez a rendszer a bélrendszer, a mikrobiom és az idegrendszer között teremt kapcsolatot, és a legújabb kutatások szerint meghatározó szerepe van a mentális egészségben.

A spanyol kutatók most azt is kimutatták, hogy a prolinszint és a depresszió közti kapcsolatban az agyban található prolinszállító fehérjék is központi szerepet játszanak. Minél aktívabb az ezeket előállító géneknek a működése, annál több prolin jut az idegsejtekhez, és annál erősebb lehet a hangulatzavar.

Új lehetőség nyílhat a depresszió kezelésében

A felfedezés új irányt nyithat a táplálkozásalapú terápiák fejlesztésében.

A kutatók szerint a jövőben akár probiotikumokkal vagy étrendi beavatkozásokkal is szabályozható lehet a prolin szintje, és ezzel együtt csökkenthető a depresszió kialakulásának esélye.

A módszer azonban még kísérleti stádiumban van, és a szakemberek hangsúlyozzák: a depresszió összetett betegség, amelyben a genetikai, idegrendszeri, hormonális és pszichés tényezők is közrejátszanak. A prolin hatásmechanizmusának megértése viszont értékes új eszközt adhat a kezünkbe a mentális zavarok elleni küzdelemben.

Meg kell őrizni az egészséges bélflórát

A kutatók szerint a legfontosabb, hogy vigyázzunk a bélflóránkra.

• A rostban gazdag étrend,
• a változatos táplálkozás,
• a rendszeres mozgás
• és a megfelelő alvás

mind segíthetnek abban, hogy szervezetünk „jó” baktériumai egyensúlyban maradjanak. Ez nemcsak az emésztésre, hanem a hangulatunkra is hatással lehet - írja az origo.hu.