Egészség
Ez a népszerű szokás halálosabb, mint a cigaretta
Rejtett veszélyeket hordoz

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek – például az üdítők, a chipsek, a készételek és a feldolgozott húsok – már az átlagos felnőtt étrendjének több mint a felét teszik ki. Bár finomak, valójában kalóriadús, de tápanyagban szegény termékekről van szó, amelyek túlzott fogyasztása a tudomány szerint közvetlenül fokozza a szervezetben a gyulladásos folyamatokat – írja az Origo.
A Florida Atlantic Egyetem kutatása egyértelmű kapcsolatot mutatott ki az ultrafeldolgozott élelmiszerek (angol rövidítéssel UPF-ek) és a magas gyulladásszint között. Azoknál, akik étrendjük 60–79 százalékát ilyen termékekből fedezték, 11 százalékkal magasabb volt a szervezet gyulladásos fehérjéinek szintje. A legfőbb mérőszám, a nagy érzékenységű C-reaktív fehérje (hs-CRP), megbízhatóan jelzi a gyulladás jelenlétét, és előrejelzi a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
A kutatók szerint az UPF-fogyasztás növeli
- az elhízás,
- a rák,
- az anyagcsere-betegségek,
- a depresszió
- és az idő előtti halálozás kockázatát is.
Az Egyesült Államokban a napi kalóriabevitel 60 százaléka ilyen termékekből származik, ami drámai növekedés az elmúlt évtizedekhez képest. A vizsgálat 9254 amerikai felnőtt adatait elemezte, és azt találta, hogy a gyulladásos markerek különösen magasak voltak az 50–59 évesek, a dohányzók és az elhízott emberek körében. Az elhízott résztvevők esetében például 80 százalékkal nagyobb volt a gyulladás kockázata, mint az egészséges testsúlyúaknál.
A szakértők szerint a jelenség nemcsak a szívbetegségek miatt aggasztó. Az ultrafeldolgozott ételek túlzott fogyasztása a fiatal felnőttek körében is hozzájárulhat a vastagbélrák és más emésztőrendszeri betegségek előfordulásának növekedéséhez.
A kutatók párhuzamot vontak a dohányzás és az ultrafeldolgozott élelmiszerek között: évtizedekbe telt, mire a társadalom felismerte a cigarettázás egészségkárosító hatását. Hasonlóan lassú folyamatra számítanak az UPF-ek esetében is, amelyek mögött óriási gazdasági érdekek állnak.
„A nagy élelmiszeripari vállalatok befolyása ma akkora, mint amekkora a dohányiparé volt korábban” – figyelmeztetnek a szakértők. – „A kormányok feladata lenne a káros adalékanyagok csökkentése, a címkézés javítása és az egészségesebb ételek elérhetőbbé tétele – különösen az iskolákban és közétkeztetésben.”
A szakemberek szerint minél több természetes, feldolgozatlan ételt kellene fogyasztanunk – zöldségeket, gyümölcsöket, teljes értékű gabonákat és friss ételeket. Ezek nemcsak csökkentik a gyulladást, hanem hosszú távon a szív, az agy és az immunrendszer egészségét is védik.