Brokkoli a rák ellen?

A táplálkozási cikkek egyre őrültebbek! Mert egy dolog világos: a táplálkozási vizsgálatok nem tudnak bizonyítékot szolgáltatni (ok-okozati bizonyítékot), mert korlátaik ugyanolyan változatosak, mint a zöldségpolc színes választéka. A táplálkozási vizsgálatok elsősorban gyenge korrelációkat mutatnak, ezért csak a kristálygömb-leolvasás szintjén engedik a következtetések levonását. Vagy egyszerűbben:

Semmi más, csak hipotézisek. Semmit sem tudunk biztosan.

Ezért senki sem mondhatja biztosan: „A brokkoli véd a vastagbélrák ellen” – különösen nem mikromennyiségben. A korreláció soha nem ok-okozati összefüggés!

Mi a különbség pontosan a korreláció és az ok-okozati összefüggés között?

A korreláció olyan, mint egy véletlenszerű románc két dolog között: gyakran együtt fordulnak elő, lehet, hogy szeretik egymást, de nem az egyik az oka a másiknak. Példa: Amikor a fagylalteladások növekednek, több a leégés is! Korrelálnak, de a jég nem okoz leégést – a hőség (a harmadik változó) mindkettőért okolható. Az okság olyan, mint egy világos parancslánc: A ok egyértelműen B hatáshoz vezet. Példa: A villanykapcsoló (A) megnyomásakor a lámpa (B) kigyullad.

Miért nem tud a táplálkozástudomány bizonyítékot szolgáltatni az egészséges táplálkozásra?

A táplálkozástudomány elsősorban megfigyelési vizsgálatokon alapul, és itt van a kutya elásva. Először is, a korreláció és az ok-okozati összefüggés közötti különbség (erről bővebben fentebb): Lát egy kapcsolatot, de nem tudja, hogy A valóban okozza-e B-t. Másodszor: Kétértelműség, bizonytalanság és ellenőrizhetetlenség! Ennek az az oka, hogy a tesztalanyoknak, azaz a vizsgálat résztvevőinek mindig jelezniük kell, hogy mit esznek. Emlékszel minden egyes gumimacira?

Ezek az önfeltárások, amelyek valószínűleg elvileg nagyon tévesek - öntudatlanul vagy szándékosan tévesek – áthidalhatatlan alapot jelentenek. Harmadszor: zavaró tényezők. Azok az emberek, akik sok brokkolit esznek, kevesebbet dohányozhatnak, többet mozoghatnak. A brokkoli vagy minden együtt?

Hogyan lehet könnyen felismerni a táplálkozásról szóló írásokban, hogy ezek csak összefüggések?

Amikor olyan szavakat olvas, mint „lehetne”, „úgy tűnik, hogy befolyásolja”, „kapcsolódik”, vagy „növeli a kockázatot”, „valószínűleg és talán”, megszólalnak a vészharangok!

Amikor a cím „A teljes kiőrlésű gabona meghosszabbítja az életet!” kiált, de a szöveg így hangzik: „A teljes kiőrlésű gabonát fogyasztó emberek tovább élnek – úgy tűnik, hogy a rost részben felelős ezért”, akkor ez ismét csak egy banális összefüggés. Az ok-okozati vizsgálatok általában ritkák és sokkal nehezebben elvégezhetők – és a táplálkozási kutatások területén egyáltalán nincs ok-okozati bizonyíték az „egészséges táplálkozásra” általában!

Egyre több új megfigyelési tanulmányra van szükségünk?

Nézzünk szembe a tényekkel: több tanulmány téves önállításokkal és ellenőrizhetetlen zavaró tényezőkkel ugyanolyan hasznos, mint egy golyva. Folyamatosan új, gyakran ellentmondásos összefüggéseket adnak, amelyek csak a címlapokra alkalmasak – és nemcsak állandóan nyugtalanítják az embereket, hanem lassan, de biztosan ahhoz is vezetnek, hogy a polgárok elveszítik a tudományba vetett bizalmukat. Ebben az esetben sajnos jogosan!

Drágább, kidolgozottabb intervenciós vizsgálatokra lenne szükségünk (valódi aranystandard vizsgálatok „RCT”), de ezeket nem lehet elvégezni az étrendben (senki sem akar brokkolit vagy csak szalonnát enni 20 évig, mert a tudósok véletlenszerűen határozzák meg).

Mire kell figyelnem étkezés közben, hogy jól és egészségesen étkezzek?

A helyes, jó és egészséges táplálkozás nagyon egyszerű. Mindössze annyit kell tennie, hogy változatosságot biztosít étrendjében, és bízik egyéni intuíciójában – írja a focus.de.