Az egyszerű vizeletvizsgálat jelezheti a demenciát évekkel az első tünetek előtt

Az érintetteknél a különböző mentális képességek hosszabb ideig romlanak, konkrét tünetek lehetnek a rövid távú memória, a tájékozódás vagy a koncentráció rendellenességei.

Az okok változatosak, és az Alzheimer-kórtól az agy keringési rendellenességein át az alkoholfogyasztásig terjedhetnek. Annak ellenére, hogy a demencia a legtöbb esetben nem gyógyítható, a korai diagnózis döntő fontosságú lehet a betegség lefolyásának pozitív befolyásolásához és késleltetéséhez. A legtöbb esetben azonban az érintettek csak akkor veszik észre betegségüket, ha már súlyos tüneteik vannak.

A Journal of Internal Medicine című folyóiratban megjelent új tanulmány most arra a következtetésre jut, hogy a vizelet bizonyos fehérjeszintje segíthet a demencia kockázatának konkrétabb felmérésében.

A megnövekedett albuminérték 30 százalékkal magasabb kockázattal jár

A svéd és holland kutatócsoport összesen 133 000 65 év feletti ember egészségügyi adatait értékelte. Egy átlagos, körülbelül négy éves megfigyelési időszak alatt 9435 embernél, azaz hét százaléknál alakult ki demencia.

A kutatók megvizsgálták a diagnózis és egy bizonyos fehérje, az úgynevezett albumin vizeletben való jelenléte közötti kapcsolatot. Azt tapasztalja, hogy a

• A vizelet mérsékelt albuminkoncentrációja, azaz 30-299 milligramm grammonként, 25 százalékkal nagyobb kockázatot jelentett a demencia kialakulására.
• A magas koncentrációjú, azaz 300 milligramm / gramm feletti embereknél még 37 százalékkal nagyobb volt a kockázat.

Összehasonlításképpen, a 30 milligramm / gramm alatti koncentrációk normálisnak tekinthetők. Az elemzés során más kockázati tényezőket, például magas vérnyomást vagy cukorbetegséget is figyelembe vettek.

Krónikus vesebetegségből ismert

Az albumin elsősorban a nefrológiából, azaz a vesegyógyászatból ismert, mint diagnosztikai marker. Mert valójában csak a vérben kell megjelennie. Ha azonban a vizeletben észlelik, az ilyen albuminuria, a veseszűrők károsodása a vesék károsodott működését jelzi.

A kutatók régóta gyanítják, hogy a krónikus vesebetegség a demencia kockázati tényezője lehet.

Ebben az esetben a vesék teljesítménye hosszabb ideig folyamatosan csökken, amíg a legrosszabb esetben már egyáltalán nem működnek. Ez különféle problémákhoz vezethet, többek között

• Magas vérnyomás
• Az idegrendszer és a csontanyagcsere rendellenességei
• Anémia
• meszesedett artériák és az azt követő szívroham és stroke
• Szívritmuszavarok, amelyek szívmegálláshoz vezethetnek.

A veseműködéstől független kockázati tényező

Az emelkedett albuminszinttel járó demencia megnövekedett kockázata azonban a veseműködéstől is független volt. Ez arra utal, hogy a neurodegeneratív betegség nem kizárólag a sérült veséknek köszönhető, hanem a két betegség együttes előfordulásának.

Míg a fehérjék a sérült vesében szivárognak a vizeletbe, a csapat feltételezi, hogy az agyban fordítva lehet. A sérült vér-agy gát lehetővé teszi a toxinok és gyulladásos molekulák behatolását az agyszövetbe. Idővel a

• Érrendszeri károsodás,
• Gyulladások
• és a demenciával kapcsolatos káros fehérjék felhalmozódása.

"A vesék és az agy nagyon különböző szerveknek tűnhetnek, de van egy fontos közös vonásuk: mindkettő a kis erek finom hálózatára támaszkodik. Amikor a vesék erei megsérülnek, ugyanaz a folyamat gyakran megy végbe az agyban" - mondja Hong Xu, a tanulmány vezető szerzője.

Az albumin értékét könnyű tesztelni

A kutatók megtalálták az összefüggést mind a pontos laboratóriumi vizsgálatokban, mind az egyszerű vizelet tesztcsíkokban. Ezeket gyakran használja a háziorvos vesebetegség és cukorbetegség gyanúja esetén.

A szerző szerint azonban az eredmények rávilágítanak az albuminuria rutinszerű szűrésének relevanciájára a korai demencia kockázatértékelés részeként." Az albuminuria korai felismerése potenciálisan késleltetheti vagy megakadályozhatja a demencia kialakulását" - mondja Hong Xu, a tanulmány szerzője az eredményeket kommentálva.