Az antibiotikumok világszerte kudarcot vallanak

Évtizedekig az antibiotikumokat csodaszernek tekintették az orvostudományban. Meggyógyították a tüdőgyulladást, megakadályozták a műtét utáni szövődményeket, és életek millióit mentették meg. Hatékonyságuk azonban csökken – világszerte és észrevehetően Európában is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentése megmutatja, mennyire súlyossá vált a helyzet. Egyre több bakteriális fertőzés már nem reagál a gyógyszeres kezelésre.

A WHO 2025. október 13-i jelentése szerint minden hatodik laboratóriumban megerősített bakteriális fertőzés ma már rezisztens a szokásos antibiotikumokkal szemben. Egyes régiókban – például Délkelet-Ázsiában vagy a Földközi-tenger keleti térségében – ez akár minden harmadik terület. Különösen aggasztó: A rezisztens kórokozók aránya folyamatosan növekszik. 2018 és 2023 között a kórokozó és az antibiotikum megfigyelt kombinációinak több mint 40 százalékában nőtt a rezisztencia – évente átlagosan öt-15 százalékkal.

A jelentéshez a WHO több mint 100 ország 23 millió adatkészletét értékelte. 22 általánosan használt antibiotikumot vizsgáltak, köztük fertőzésellenes gyógyszereket

• a húgyutakban,
• a gyomor-bél traktusban,
• a véráramból
• és a gonorrhoea, azaz a gonorrhoea ellen.

A számok különösen riasztóak két baktériumfaj esetében, amelyek világszerte a leggyakoribb kórokozók közé tartoznak: az Escherichia coli (E. coli) és a Klebsiella pneumoniae (K. pneumoniae).

Az E. coli törzsek több mint 40 százaléka és a K. pneumoniae minták több mint 55 százaléka már nem reagál a harmadik generációs cefalosporinokra – olyan gyógyszerekre, amelyek valójában a leghatékonyabbak közé tartoznak. Az afrikai országokban az ellenállás még a 70 százalékot is meghaladja. Ezek a baktériumok nemcsak húgyúti fertőzéseket, hanem vérmérgezést (szepszist) is okozhatnak, ami szervi elégtelenséghez és halálhoz vezethet – írja a focus.de.

Különösen az ártalmatlannak tartott fertőzéseket érintik. A WHO szerint a standard kotrimoxazol gyógyszer az összes húgyúti fertőzés több mint felében kudarcot vall. Az E. coli törzsek csaknem 40 százaléka rezisztensa ciprofloxacinnal szemben is, amely az egyik legfontosabb széles spektrumú antibiotikum. Csak a tartalék antibiotikumok, például a karbapenemek továbbra is hatékonyak – bár egyre nagyobb a rezisztencia kialakulásának hajlama.

A helyzet még problematikusabb a Klebsiella pneumoniae esetében. Ezeknek a kórokozóknak akár 19 százaléka is rezisztens magukkal a karbapenemekkel szemben. Ezeket a gyógyszereket az orvostudomány "utolsó fegyverének" tekintik, de egyre inkább elérik határaikat

Miért veszélyes ez?

• Amikor a közönséges antibiotikumok már nem hatékonyak, csak néhány drága vagy nehezen beszerezhető gyógyszer marad.
• A műtét, a transzplantáció és a kemoterápia egyre kockázatosabbá válik, mert az egyszerű fertőzéseket nehéz kontrollálni.
• A rezisztens baktériumok különösen gyorsan terjednek a kórházakban, ahol sok ember legyengült.