Nyolc meglepő étel, amely súlyos allergiás reakciókat válthat ki

A 2014. évi élelmiszer-információs rendeletek értelmében az élelmiszer-vállalkozásoknak egyértelműen fel kell tüntetniük 14 fő allergént, ha összetevőként használják őket. Ide tartoznak a glutént tartalmazó gabonafélék (például búza, árpa és rozs); rákfélék (például rákok és garnélarák); puhatestűek (például kagyló és osztriga); hal; földimogyoró; héjas gyümölcsűek (beleértve a mandulát, a mogyorót és a diót is); Szója; tej; tojás; mustár; szezám; zeller; kén-dioxid vagy szulfitok; és csillagfürt.

Az allergéneket fel kell tüntetni a csomagoláson, vagy étkezéskor az étkezők rendelkezésére kell bocsátani.

Egy nagyszabású tanulmány közel 3,000 élelmiszer okozta anafilaxiás esetet elemezett, amelyeket az Allergy Vigilance Network (egy európai adatbázis, amely összegyűjti és nyomon követi az ételekkel és más kiváltó okokkal szembeni súlyos allergiás reakciókat) 2002 és 2023 között.

Nyolc olyan élelmiszert azonosított, amelyek jelenleg nem szerepelnek az EU kötelező címkézési listáján, és amelyek az anafilaxiás esetek legalább 1 százalékáért felelősek. Ezek közé tartozik a kecske- és juhtej (2,8 százalék), a hajdina (2,4 százalék), a borsó és a lencse (1,8 százalék), a fenyőmag (1,6 százalék), a kivi (1,5 százalék), az alma (1 százalék), a kaptártermékek (1 százalék) és az alfa-gal – a vörös húsban található cukor – (1,7 százalék).

A tanulmány szerzői azzal érvelnek, hogy ezek közül legalább négyet (kecske- és juhtej, hajdina, borsó, lencse és fenyőmag) kötelező címkézésre kell fontolóra venni gyakoriságuk, súlyosságuk és rejtett expozíciójuk miatt.

Az ételallergia ezzel szemben akkor fordul elő, amikor az immunrendszer tévesen bizonyos fehérjéket károsnak azonosít. Ez immunválaszt vált ki, amely immunglobulin E (IgE) antitesteket tartalmaz, amelyek olyan vegyi anyagokat szabadítanak fel, mint a hisztamin. A tünetek az enyhe viszketéstől, csalánkiütéstől vagy hányingertől a súlyos duzzanatosig, légzési nehézségekig és anafilaxiáig terjedhetnek, általában perceken belül vagy két órán belül az expozíció után.

Az anafilaxia orvosi vészhelyzet. A tünetek közé tartozhat a torok vagy a nyelv duzzanata, légzési vagy nyelési nehézség, szédülés, ájulás, sápadt vagy kék bőr és eszméletvesztés. Az azonnali kezelés létfontosságú: az Egyesült Királyság Újraélesztési Tanácsa azt tanácsolja, hogy intramuszkuláris adrenalint adjanak a comb külső részébe, automatikus injektorral, például EpiPen-nel, és öt perc elteltével ismételjék meg az adagot, ha a tünetek továbbra is fennállnak, miközben hívják a sürgősségi szolgálatokat.