Ez az étrend csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát

A demencia ma már népbetegségnek számít és egyre több családot érint. Bár a genetikai tényezők nagy szerepet játszanak a kialakulásában, a legújabb kutatás szerint az életmód és azon belül az étrend is sokat számít. Egy tanulmány szerint most új reményt ad: a mediterrán étrend nemcsak általánosságban hasznos, de még azoknak is védelmet nyújthat, akiknél a genetikai rizikó kiemelkedően magas.

A demencia világszerte több tízmillió embert érint, és a szám folyamatosan emelkedik. Az Alzheimer-kór a leggyakoribb formája, amely lassan, évek alatt rombolja le a memóriát és a gondolkodási képességeket. Bár teljes gyógyír egyelőre nincs rá, a kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a megelőzésben döntő szerepe lehet annak, hogyan élünk, mit eszünk, és mennyire vigyázunk az agyunk egészségére.

A kutatás eredménye

A kutatók több mint 5700 ember adatait elemezték, évtizedeken át nyomon követve az étrendjüket, egészségi állapotukat és genetikai hátterüket. Külön figyelmet fordítottak az APOE4 nevű génre, amely az Alzheimer-kór egyik legfontosabb kockázati tényezője. Akik egy példányban hordozzák ezt a gént, háromszor-négyszer nagyobb eséllyel betegedhetnek meg, míg a két példányt hordozóknál a rizikó akár tizenkétszeres is lehet.

A kutatás fő megállapítása, hogy azoknál, akik mediterrán étrendet követtek, alacsonyabb volt a demencia kialakulásának esélye, és lassabb kognitiv hanyatlást tapasztaltak. Érdekesség, hogy a legnagyobb védőhatás éppen a legmagasabb genetikai kockázattal élőknél jelentkezett. Vagyis az étrend képes lehet részben ellensúlyozni a génjeinkből fakadó hátrányokat.

Miért éppen a mediterrán étrend?

A mediterrán országok hagyományos étrendje bővelkedik zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonákban, olívaolajban és halban. A vörös húsok ritkábban, a tejtermékek mérsékelten szerepelnek benne, miközben a borfogyasztás mértékletes.

Ez az étrend kedvező a szívnek és az ereknek, valamint az agyra is pozitív hatással lehet. A kutatók szerint részben a gyulladáscsökkentő hatása, részben a zsír- és antioxidáns-tartalma magyarázhatja, hogy lassítja a szellemi hanyatlást. Az említett vizsgálatban a vérmintákban mért anyagcsere-változások is alátámasztották, hogy a mediterrán étrend széles körben hat a szervezetre.

Így építhető be a mindennapokba

Szerencsére nem kell mindent egyik napról a másikra lecserélni, apró lépésekkel is sokat tehetünk az agyunk védelméért.

• Cseréld le a vajat olívaolajra;
• egyél több halat, legalább heti két alkalommal;
• legyen minden főétkezésben zöldség vagy hüvelyes;
• nassolj inkább diót, mandulát vagy friss gyümölcsöt;
• csökkentsd a feldolgozott élelmiszerek és a vörös hús fogyasztását.

Ezek a változtatások nemcsak a demencia, hanem a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenthetik.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A mediterrán étrend segíthet megelőzni a bajt, de nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot. Ha valaki tartós memóriazavart, szokatlan feledékenységet, a mindennapi életet zavaró koncentrációs problémákat tapasztal, mindenképp érdemes neurológushoz vagy háziorvoshoz fordulnia. Az időben felfedezett problémák kezelése könnyebb, és lassítható a romlás.