Az alváshiány könnyen súlygyarapodáshoz vezethet

A felnőttek több mint egyharmada rendszeresen kevesebb mint hét órát alszik éjszakánként, és a tinédzserek közel háromnegyede nem alszik nyolc-tíz órát. A sürgősségi ellátásban dolgozók és az éjszakai műszakban dolgozók különösen veszélyeztetettek, mivel biológiai ritmusuk felborul, ami fokozza a magas kalóriatartalmú ételek iránti sóvárgást és az anyagcserezavarok kockázatát.

Már egyetlen alváshiányos éjszaka is növeli a ghrelin (az „éhséghormon”) szintjét, és csökkenti a leptin szintjét, amely a jóllakottság érzéséért felelős. Ennek eredményeként az emberek éhesebbnek érzik magukat.

Funkcionális MRI kimutatta, hogy az alváshiány csökkenti az aktivitást a prefrontális kéregben, amely a kontrollért és a döntéshozatalért felelős, és növeli a reaktivitást az örömközpontokban. Ez a magas kalóriatartalmú ételeket kívánatosabbá teszi, és csökkenti az ellenállás képességét velük szemben.

Az alváshiány 20–25 százalékkal csökkenti az inzulinérzékenységet, rontja a cukor felszívódását, és elősegíti annak zsírrá alakulását. Ugyanakkor megnő a kortizol, a hasi zsírlerakódást felgyorsító stresszhormon szintje. Hosszú távon ez növeli a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma kialakulásának kockázatát.

A tudósok megjegyzik, hogy már néhány minőségi éjszakai alvás is helyreállíthatja a hormonális egyensúlyt, csökkentheti az étel iránti sóvárgást és javíthatja az anyagcserét.

„Az alvás nem luxus, hanem biológiai szükséglet. Természetes mechanizmus az étvágyszabályozásra és az elhízás elleni védelemre” – hangsúlyozták a kutatók.

I