Így ismerhetjük fel az egyik legritkább és legveszélyesebb betegséget

Ritka betegség, mégis az egyik legveszélyesebb, legfélelmetesebb, amivel csak találkozhatunk. Magyarországon ugyan évente alig tíznél is kevesebb esetről érkezik hivatalos jelentés, de a botulizmus súlyossága miatt időről időre beszélni kell róla. Tudatosítani kell létezését és azt is, miként lehet megelőzni, nehogy baj legyen – írja az Origo.

A botulizmus egy bakteriális toxin okozta mérgezés, amelynek súlyos, akár fatális kimenetele is lehet, ha nem ismerjük fel időben, mivel állunk szemben.

A clostridium botulinum baktérium oxigénhiányos környezetben érzi otthon magát: konzervekben, befőttekben, házi kolbászban is jelen lehet – nem véletlenül hívják köznapi nyelven kolbászbetegségnek. A baktérium által termelt méreg a botulotoxin az ideg-izom kapcsolatokra hat. Az anyag gátolja az acetil-kolin felszabadulását az idegekből, és ezáltal bénítja az izmokat.

A botulizmus nem zajos betegség és ugyan jellemzően valamilyen élelmiszerrel kerül a bélrendszerbe, nem tipikus gyomorfertőzést jelző tünetekkel, hanem annál baljósabb jelzésekkel érkezik: szájszárazság, hányinger, látászavar. Először csak homályos látás, kettős látás jelentkezik, majd a pupillák merevek lesznek. A beteg beszéde maszatolódik, elmosódnak a szavak, nyelési nehézségek lépnek fel, a beteg félre is nyelhet, az izmok sorra elgyengülnek. A legsúlyosabb esetben a légző izmok bénulnak le, így a helyzet életveszélyessé válhat.

A diagnózis felállítása nem könnyű, hiszen ritka kórról van szó. Az orvosok a tünetekből indulnak ki, majd speciális vizsgálatok következnek – például az izmok ingerelhetőségét mérő elektromyographia-vizsgálatot is (EMG) végeznek.

Súlyos esetben indokolt antitoxin beadása, amely semlegesíteni tudja a szervezetben keringő mérget. Légzésbénulásánál gépi lélegeztetést alkalmaznak. Enyhébb eseteknél a tüneteket speciális infúziós kezeléssel csökkentik. A gyógyulási folyamat hosszú, de ma már jó eséllyel száll szembe az egészségügy a botulizmussal.

A betegség ellenszere a megelőzés. Az élelmiszerbiztonság itt nem elmélet, hanem életmentő gyakorlat. Soha ne fogyasszunk sérült, lejárt szavatosságú konzerveket! A házi befőzésnél, főzésnél, ételkészítésnél a hőkezelés nagyon fontos, mert ugyan a baktérium magas hőmérsékleten is életben marad, maga a toxin hőérzékeny – a jól átfőzött, átsütött étel már nem veszélyes. Húsárut, kolbászt csak megbízható forrástól vásároljunk és tartsuk be otthon, házi körülmények között is az élelmiszerbiztonsági előírásokat.