A késői reggeli az egészség hanyatlásához vezet

Egy nagyszabású, több évtizeden át tartó vizsgálat világított rá arra, hogy a késői reggeli összefüggésben áll a betegségek gyakoribb előfordulásával és a magasabb halálozási kockázattal. A kutatók szerint a reggeli időpontja sokkal több puszta napi rutinnál: korán figyelmeztethet az általános egészségi állapot romlására.

A késői reggeli nagy veszélye idős korban

A Massachusetts General Hospital szakértői 2945, 42 és 94 év közötti ember étkezési szokásait elemezték 34 éven keresztül. Az eredmények alapján minden évtizeddel átlagosan három perccel tolódott későbbre a reggeli, így ötven év alatt összesen több mint 45 perccel. Az esti étkezések szintén kicsit későbbre kerültek, de jóval kisebb mértékben. A teljes étkezési ablak – vagyis a reggeli és a vacsora közti időszak – idősebb korban rövidül, ami a szervezet biológiai ritmusát is megváltoztatja.

Ez a folyamat önmagában még nem lenne feltétlenül káros, ám a kutatók kimutatták: akik rendszeresen a nap későbbi szakaszában reggeliznek, azok körében gyakoribbak a különböző egészségügyi problémák.

Depressziótól a krónikus fáradtságig

A késői reggeli és a rosszabb egészségi mutatók közötti kapcsolat több betegségben is megmutatkozott. A tanulmány szerint ezek az emberek nagyobb eséllyel szenvednek:

• depressziótól és szorongástól,
• tartós kimerültségtől,
• fogproblémáktól,
• alvászavaroktól,
• illetve több krónikus betegség együttes jelenlététől (multimorbiditás).

A kutatók arra is rámutattak, hogy a későn reggelizők között sokan nehezen birkóznak meg a főzéssel vagy a napi teendőkkel, ami szintén arra utal, hogy a jelenség nem pusztán választás, hanem gyakran az általános egészségi állapot romlásának következménye.

Mérhetően magasabb a halálozási kockázat

A legfontosabb eredmény a halálozási kockázattal kapcsolatos. A kutatás szerint minden egyes óra, amennyivel később reggelizünk, 11 százalékkal növelheti a halálozás kockázatát a vizsgált időszakban. A számok drámaiak: tíz év elteltével a korán reggelizők 89,5 százaléka még életben volt, míg a későn reggelizők körében ez az arány mindössze 86,7 százalék volt. A különbség akkor is fennállt, ha a kutatók figyelembe vették az egyéb kockázati tényezőket, mint az alkoholfogyasztás, a dohányzás, az alvási szokások vagy a társadalmi helyzet.

Miért ilyen fontos a reggeli időpontja?

A tanulmány vezetője, Hassan Dashti szerint a reggeli időpontja egyfajta egészségügyi marker lehet, amely jelzi, hogy a szervezet belső órája mennyire működik jól. A napi ritmus eltolódása – különösen idősebb korban – együtt járhat a csökkenő energiaszinttel, a rosszabb alvásminőséggel és az étvágy csökkenésével.

Ezért a kutatók úgy vélik, hogy a késői reggeli nem feltétlenül a probléma oka, hanem sokkal inkább tünete lehet annak, ha valakinek az egészsége hanyatlani kezd.

Genetikai tényezők is számítanak

Az elemzés során a genetikai adatokat is figyelembe vették. Kiderült, hogy azok, akiknek genetikai hajlamuk van az esti típusú életmódra, átlagosan több mint hét perccel később reggeliznek, és később fogyasztják a többi főétkezést is.

Érdekesség, hogy a testsúllyal összefüggő genetikai tényezők nem befolyásolták az étkezések időpontját, csupán azt, hogy az adott személy mennyi ideig étkezik a nap folyamán.

Nem véletlenül a reggeli a nap legfontosabb étkezése

A kutatók hangsúlyozzák: a reggeli nem véletlenül számít a nap legfontosabb étkezésének.

Nemcsak energiát ad, hanem a szervezet belső óráját is segít a helyes pályán tartani.

Az időben elfogyasztott reggeli tehát stabilizálhatja a napi ritmust, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az idősödő szervezet jobban alkalmazkodjon a nap kihívásaihoz.