A kovászos kenyér egészségügyi hatásai

A kenyérhez nem kell más csak liszt, víz és só. A boltok polcain található pékáruk összetevőlistája azonban ritkán áll csupán három alapanyagból, sőt sokszor több sor hosszan sorolják, mi is került a kenyérbe. Ezen adalékanyagok nem feltétlenül rosszak, hiszen javítják a kenyér állagát és növelik az eltarthatóságát, vagy plusz fűszert, ízt kölcsönöznek neki, ám alapvetően nem igazán lenne ezekre szükség. A kovászos kenyér, azaz a kenyér ugyanis önmagában is tápláló lehetne – írja a mindmegette.hu.

A házi, gyorsan elkészülő kenyereket élesztővel kelesztjük, a hagyományos és egyszerű kenyérben viszont nem az élesztőgombák végzik a munkát. A kovászhoz lisztre és vízre van szükség, az erjedést pedig a liszten, a vízben és a levegőben található természetes vadélesztők és baktériumok indítják be. A kész kovászban tej- és ecetsavbaktériumok is vannak, ettől lesz a kenyérnek savanykás íze. A kész kenyér ízét és állagát emellett befolyásolja az is, hogy hol készült a kovász, ugyanis településenként, országonként változó lehet a levegő, a liszt és a víz minősége, amelyek így hatással vannak a kenyér ízére is.

A kovászos kenyérben számtalan értékes tápanyag és antioxidáns megtalálható, ilyen például a vas, a szelén, a mangán és a réz, emellett pedig jelentős a B-vitamin-tartalma is. Mivel a kovász előemészti a lisztben található keményítőt, így egyes szakértők szerint nem emeli meg annyira a vércukorszintet, mint az élesztős kenyér fogyasztása. Szintén a hosszú elkészítési időnek köszönhető, hogy a lisztet adó gabonában lévő fehérje (a glutén) az érés során aminosavakra bomlik, így könnyebben emészthető a kész kenyér.

1. A kovászos kenyér jó hatással van a bélrendszerre

A kovász a kelesztés során előemészti a lisztben található fehérjéket, így a kovászos kenyér tényleg könnyebben emészthető, mint az élesztős verzió. Ezért lehet, hogy egyes emberek a kovászos kenyér után semmilyen hasi diszkomfortérzetet nem tapasztalnak, más pékáruk után viszont jelentkeznek a kellemetlen tünetek. A kovászban található jó baktériumok a sütés során elpusztulnak, így a kovászos kenyér nem tekinthető probiotikus élelmiszernek, ellenben a teljes kiőrlésű lisztből készült változatok már prebiotikus élelemnek nevezhetők, ugyanis olyan vízben oldható rostokat tartalmaznak, amelyek táplálják a bélrendszerben élő, jótékony munkát végző baktériumokat. Fontos táplálni ezeket, ugyanis a bélrendszerben több millió él belőlük, és nélkülük nemcsak az emésztés során jelentkezhetnek gondok, de kialakulhatnak egyéb egészségügyi problémák is.

2. Jó hatással van az immunrendszerre

A kenyérre, mint elsődleges szénhidrátforrásra sokan a fogyókúra ellenségeként tekintenek, pedig mértékkel fogyasztva fontos táplálék lehet. Kiváltképp akkor hasznos, ha jó minőségű, valóban kovászos kenyeret eszünk, ugyanis a fentebb is említett rostok bekerülve a szervezetünkbe táplálják a bélbaktériumokat, azaz segítjük a mikrobiom fennmaradását, egészséges működését. A mikrobiom hatással van az immunrendszerre, szabályozza a szervezetben fellépő gyulladásokat és megfelelő működése mellett jelentősen csökkenti számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát.

3. Segíti a szív- és érrendszer egészséges működését

A kovászos kenyérben található rostok az emésztést is támogatják, de emellett a koleszterinszintet is szabályozzák, ugyanis képesek megkötni a rossz zsírokat és serkentik a kiürülést, mielőtt a szervezet felszívhatná azokat. Ez segíthet megelőzni az érelmeszesedést, azaz a plakkok felhalmozódását az erek falán. A kovászos kenyérben lévő kálium, foszfor és nátrium szintén fontos ásványi anyagok, melyek hozzájárulnak a szívritmus és a vérnyomás szabályozásához.