A gének nem végzetesek – egy étrend segíthet megelőzni az Alzheimer-kórt

A Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mediterrán étrend csökkentheti a demencia kockázatát, különösen azoknál, akiknél a genetikai hajlam a legerősebb az Alzheimer-kórra. A kutatás azt mutatta, hogy a legnagyobb genetikai kockázattal élők esetében a mediterrán étrend követése nagyobb mértékben csökkentette a demencia kialakulásának esélyét, mint az alacsonyabb kockázatú csoportokban.

„A mediterrán étrendet azért vizsgáltuk, mert ez az egyetlen étrendtípus, amelynek kognitív előnyeit ok-okozati összefüggésben is igazolták randomizált vizsgálatokban” – mondta Yuxi Liu, PhD, a tanulmány első szerzője, a Brigham and Women’s Hospital kutatója, aki a Harvard Chan School és a Broad Intézet posztdoktori ösztöndíjasa is.

„Arra voltunk kíváncsiak, hogy ez a hatás különböző genetikai háttérrel rendelkező embereknél eltérő lehet-e, és hogy milyen szerepet játszanak ebben a vérben található metabolitok – azok az apró molekulák, amelyek tükrözik, hogyan dolgozza fel a szervezet a táplálékot, és hogyan működik normálisan.”

Az elmúlt évtizedekben a kutatók sokat megtudtak az Alzheimer-kór és más demenciák genetikai és anyagcsere-folyamatokkal összefüggő alapjairól. Ezek a betegségek az időskori kognitív hanyatlás leggyakoribb okai közé tartoznak. Az Alzheimer-kór genetikai komponense erős – örökölhetőségének mértékét akár 80%-ra becsülik.

Különösen jelentős az apolipoprotein E (APOE) nevű gén, amely a spontán kialakuló Alzheimer-kór legerősebb genetikai rizikófaktorának számít. Ez a típus jellemzően idősebb korban jelentkezik, és nem öröklődik kiszámítható mintázatban.

Az APOE4 génváltozat egy példányát hordozók 3-4-szer nagyobb eséllyel kapják meg a betegséget, míg azoknál, akik két példányt örökölnek belőle (ún. APOE4 homozigóták), ez az arány 12-szeresére emelkedik a génváltozat nélküli személyekhez képest.

A kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a mediterrán étrend miként befolyásolja a demencia kockázatát és az ezzel összefüggő vérmetabolitokat. Ennek érdekében 4215 nő adatait elemezték a Nurses' Health Study keretében, 1989 és 2023 között (az induláskori átlagéletkor 57 év volt). Az eredményeket megerősítendő 1490 férfi adatait is bevonták a Health Professionals Follow-Up Study keretében (1993–2023).

A résztvevők étrendi szokásait hosszú távon vizsgálták élelmiszer-fogyasztási kérdőívek segítségével, emellett vérmintáikat is elemezték, széles spektrumú metabolitokra fókuszálva. Genetikai adatokat is felhasználtak az Alzheimer-kór öröklött kockázatának meghatározásához. A résztvevőket hosszú távon követték, hogy újonnan kialakuló demenciás eseteket is azonosíthassanak. Az alanyok közül 1037 nő rendszeres telefonos kognitív teszteken is részt vett.

Eredmények:

Azoknál, akik mediterrán típusú étrendet követtek, alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata, és lassabb ütemű kognitív hanyatlást tapasztaltak.
A védő hatás legerősebb formáját az APOE4 homozigóta csoportban észlelték, vagyis azoknál, akik genetikailag a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve – ez arra utal, hogy az étrend képes lehet ellensúlyozni a genetikai hajlamot.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy étrendi stratégiák – különösen a mediterrán étrend – segíthetnek csökkenteni a kognitív hanyatlás kockázatát, azáltal, hogy széleskörűen befolyásolják az anyagcsere-folyamatokat” – mondta Liu.

„Ez az ajánlás mindenkire vonatkozik, de különösen fontos lehet azok számára, akiknél magas a genetikai kockázat, például APOE4 homozigóták esetében.”

Korlátozások:

A vizsgált csoport jól képzett, európai származású személyekből állt, így a következtetések nem feltétlenül általánosíthatók minden népességre. További kutatásokra van szükség változatosabb háttérrel rendelkező csoportokban.

Emellett, bár az eredmények fontos összefüggésekre mutatnak rá, a genetikai és metabolomikai adatok jelenleg nem részei az Alzheimer-kór klinikai kockázatbecslési gyakorlatának.

A legtöbb ember nem ismeri a saját APOE génvariánsait, így még sok munka vár a kutatókra, amíg ezek az eredmények beépülnek a rutinszerű orvosi ellátásba.

„A jövőbeli kutatásaink során azt is vizsgálni szeretnénk, hogy az étrend vagy más beavatkozások révén célzottan befolyásolhatóak-e bizonyos metabolitok – ez segíthetne egy személyre szabottabb megközelítés kialakításában a demencia megelőzésére” – tette hozzá Liu.