Mire utalhat az édesség utáni sóvárgás?

Az inzulinrezisztencia (röviden IR) tünetei sokfélék lehetnek, ezek közé sorolható a férfiaknál 102 cm-nél, nőknél 89 cm-nél magasabb derékbőség, a magas vérnyomás, a cukor utáni sóvárgás, a falási roham vagy az ingerültség. Dr. Borus Hajnal, a Cukorbetegközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus hívta fel a figyelmet arra, mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Az inzulinrezisztencia (IR) hátterében általában összetett életmódbeli probléma húzódik. Ide tartozik a rossz táplálkozás: túl sok gyorsan felszívódó szénhidrát, ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, illetve a túl gyakori táplálkozás, nassolás. Komoly probléma még a mozgásszegény életmód és a stresszes élet. Ezek a leggyakoribb tünetek, amikre jó, ha odafigyelünk, ugyanis a vércukorszint kiegyensúlyozatlanságára utalhatnak:

• sóvárgás a cukor, a szénhidrát után;
• evés utáni és a nap közepén jelentkező erős álmosság;
• fejfájás;
• ingerlékenység;
• röviddel az étkezés utáni újra jelentkező erős éhség;
• alvásproblémák;
• fáradtság, ami étkezés után elmúlik;
• leizzadás, szédelgés, remegés.

Mi a szerepe az inzulinnak a szervezetben? Az inzulin nagyon fontos szerepet tölt be szervezetünkben. Ezért is vannak bajban az 1-es típusú diabéteszben szenvedők. A teljes inzulin hiány hosszú távon nem összeegyeztethető az élettel. Az inzulin elsődleges feladata, hogy „kinyissa” a sejtet a cukor befogadására. Az inzulin másfelől egy raktározó hormon is, gondoskodik a szénhidrátok raktározásáról. Először is feltölti a glikogén raktárakat (ezek a májban és az izomban található cukorraktárak), a feleslegként megmaradt szénhidrátot meg zsír formájában raktározza és ún. centrális hízáshoz vezet. Főleg a hasi terület érintett. Vannak vékony testalkatú emberek, akiknek sejtjei rezisztensek az inzulinra. Ilyenkor az emberek nem túlsúlyosak, de a belső szervek elzsírosodása náluk is sokszor jelentkezik.

A szénhidrátok két kategóriába sorolhatók: az egyszerű és az összetett szénhidrátok. Az egyszerű szénhidrátok egy vagy két cukormolekulából állnak (mono- vagy disacharidok). Ide tartozik a glükóz, fruktóz, szacharóz, laktóz – ezek nagyon gyorsan fel tudnak szívódni a véráramba. Összetett szénhidrátoknak nevezzük a több cukormolekulából (poliszacharidok) álló szénhidrátokat. Ide tartoznak a keményítők, amik glükóz láncokból épülnek fel. Ezek is aránylag gyorsan fel tudnak szívódni az amiláz enzim hatására. Az összetett szénhidrátok csoportjába tartoznak a növényi cellulózok is, azaz a rostok, amiknek szervezetünkben nincsenek bontó enzimei, így sértetlenül juthatnak el a vastagbélbe, ahol a mi jó bélbaktérumaink táplálékául szolgálnak.

Az inzulinrezisztencia kivizsgálása vércukor- és inzulinszint mérésével történik, általában cukorterheléses vizsgálat során. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy a szervezet hogyan reagál a glükózra, és segít diagnosztizálni az IR-t. Ehhez a kivizsgáláshoz bizonyos előkészületekre is szükség van – írta meg a hazipatika.com. „A vizsgálat előtt 3 napig ajánlott naponta 150 gramm szénhidrátot fogyasztani. A vizsgálatra éhgyomorral kell érkezni úgy, hogy előtte 10 – 12 órán át csak vizet fogyasztottunk. Vizet viszont fogyasszunk, mert így a vérvétel is könnyebb! Ezek után először éhgyomri vérvétel történik a vércukorszint és az inzulinszint méréséhez. Ha ez megfelelő, a páciens egy cukoroldatot iszik meg, és ezt követően meghatározott időközönként (általában 60 és 120 perc múlva) ismételten vért veszünk a vércukorszint és az inzulinszint változásának követésére” – mondja dr. Borus Hajnal.