Egészség

Már babakorban megmutatkoznak az autizmus jelei

Ezekre kell odafigyelni

Az autizmus korai jelei gyakran már babakorban megmutatkoznak, csak nem mindig olyan nyilvánvaló formában, mint gondolnánk.

Már babakorban megmutatkoznak az autizmus jelei
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Egyre több kutatás mondja ki, amit sok szülő már érzett is a zsigereiben: az autizmus korai jelei gyakran nem a viselkedésben, hanem a babák érzékelésében látszanak először. Ha időben felfigyelünk ezekre a pici jelekre, rengeteget tudunk tenni azért, hogy a gyermekünknek könnyebb dolga legyen a világban.

Nem kell hozzá orvosnak lenni – csak figyelni kell a babát

Az egyik legelső dolog, amit megfigyelhetünk, az az, hogyan reagál a baba az érintésre, a fényekre vagy a hangokra. Például:

  • Nem fordul a hang irányába?
  • Nem ijed meg a csörgőtől?
  • Vagy épp fordítva – már egy halk zaj is felzaklatja?
  • Nem szeret ölelni, vagy épp minden érintésnél megrezzen?

Ezek nem „furcsaságok” vagy problémák – csak jelek arra, hogy a baba érzékszervei lehet, hogy egy picit másként működnek. És ezek az apróságok lehetnek az autizmus korai jelei, még mielőtt bármilyen társas dolog, például beszéd vagy játék megjelenne.

Miért jó, ha ezeket időben észrevesszük?

Azért, mert a gyerekek agya az első években elképesztően gyorsan fejlődik. Ilyenkor a legkönnyebb neki segíteni – finoman, játékosan, szeretettel. Nem kell rögtön fejlesztőhöz rohanni, de ha valami gyanús, érdemes beszélni a gyerekorvossal vagy védőnővel. Sokkal jobb túlfigyelni, mint lemaradni.

Nem minden család, nem minden baba egyforma

Fontos tudni, hogy minden gyerek más, és minden család másképp működik. Ami egyik helyen természetes, az máshol lehet szokatlan – például van, ahol sok az ölelés, van, ahol kevesebb a szemkontaktus. És ez is befolyásolhatja, mennyire tűnnek fel az autizmus jelei.

Ezért ne hasonlítsa a gyerekét a szomszéd kisfiúhoz vagy az unokatesóhoz. Inkább azt nézze: ő maga hogyan reagál, változik, fejlődik. Ha valami nem stimmel, azt a szülő érzi először – és jobb utána menni, mint várni és agyalni - írja a Nuus.

Mit érdemes megfigyelni?

Íme néhány kérdés, amit magunknak feltehetünk:

  • Reagál a hangokra?
  • Megnyugszik, ha megsimogatjuk?
  • Szeret ölelni vagy inkább menekül?
  • Érdeklik az arcok, fények, mozgások?
  • Néz ránk, amikor beszélünk hozzá?

Kapcsolódó írásaink