Heti 75 perc elég – így csökkentheti a rák kockázatát

A mindennapi életben végzett több testmozgás életeket menthet – akár évtizedekkel később is. Ezt mutatja a Queenslandi Egyetem kutatóinak nagyszabású elemzése, akik 85 nemzetközi hosszú távú tanulmányt értékeltek több százezer felnőtt bevonásával. Azok, akik életük során rendszeresen sportolnak, akár 40 százalékkal csökkentik a korai halálozás kockázatát. A hatás különösen erős a szív- és érrendszeri betegségekben és a rákban - írja a focus.de.

A vizsgálatok általában több mint tíz évig tartottak, és sok résztvevő 60 év feletti volt, és a döntő tényező nem csak az volt, hogy mennyit, hanem az is, hogy mikor és milyen rendszeresen sportol. Még ha későn is kezdi, akkor is sokat tehet az egészségéért.

A késői belépés kifizetődik

Azok, akik eddig alig voltak aktívak, még mindig sokat nyerhetnek a testmozgással. Az adatok azt mutatják, hogy még akkor is érdemes belevágni. Az inaktívról az aktívra való váltás körülbelül 20-25 százalékkal csökkenti a halálozás kockázatát – életkortól függetlenül.

A legjobb eredményeket azoknál az embereknél találták, akik rendszeresen, folyamatosan testiztek. Nem a csúcsteljesítményről van szó. Még a mérsékelt testmozgás is nagy változást hozhat.

75 perc kocogás vagy 150 perc gyors séta

Azok, akik sok éven át aktívak maradnak, tovább élnek. Ez akkor is igaz, ha nem felel meg a hivatalos ajánlásoknak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsot ad:

• Heti 150-300 perc mérsékelt testmozgás (pl. gyors séta)
• vagy 75-150 perc erőteljes tevékenység (pl. kocogás)

A hatás már jelentősen e szint alatt látható – különösen azoknál az embereknél, akik korábban alig voltak aktívak. A pontos perceknél sokkal fontosabb a rendszeresség az évek során.

A testmozgás konkrét hatásai

• Rendszeresen aktív: kb. 30-40 százalékkal alacsonyabb a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata, beleértve a rákot is
• A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése: szintén 30–40 százalék
• Későn belépők (inaktívtól aktívig): 20–25 százalékkal kevesebb halálozás

A szabadidő számít – nem fizikailag kemény munka

Az egészségügyi előnyök különösen nyilvánvalóak voltak a szabadidős testmozgásban - azaz sportolás, gyaloglás vagy kerékpározás. A fizikailag megterhelő munkáknak vagy házimunkáknak viszont alig volt védőhatása.

Tehát nem az a döntő tényező, hogy kimeríted-e magad a nap folyamán, hanem az, hogy tudatosan tervezed-e az edzésre szánt időt. A gyakorlat típusa alárendelt szerepet játszik: a lényeg az, hogy rendszeresen és bizonyos intenzitással történjen.

Azok, akik kilépnek, elveszítik a védelmet

Bárki, aki egykor sportos volt, de később abbahagyja, szinte minden előnyét elveszíti. Az értékelt adatokban alig volt különbség ezen emberek és a tartósan inaktívak között.

A halálozás kockázata ezért ismét jelentősen megnő, ha a testmozgás már nem játszik szerepet. A tanulmány kimondja:

Minden mozdulat számít – még idős korban is

A jó hír: Soha nem késő. Még azok is, akik csak 60 vagy 70 éves korukban kezdik el, valódi egészségügyi előnyöket élvezhetnek. Javul az életminőség – és csökken a krónikus betegségek kockázata.

A Queenslandi Egyetem tudósai arra a következtetésre jutnak: "A fizikai aktivitás a felnőtt élet bármely pontján egészségügyi előnyökkel járhat." A kulcs nem a tökéletes edzésterv – hanem az, hogy ragaszkodjunk hozzá.

Tehát ha rendszeresen sportolsz – függetlenül attól, hogy hány éves vagy sportos vagy – akkor van a legnagyobb esélyed a hosszabb, egészségesebb életre. Csak szó szerint kell megtenni az első lépést.

Összefoglalás:

• A rendszeres testmozgás meghosszabbítja az életet – az idő előtti halálozás kockázata akár 40 százalékkal is csökken, különösen szív- és érrendszeri betegségek esetén.
• Érdemes későn kezdeni is: Ha felnőttkorban kezdi el a testmozgást, körülbelül 20-25 százalékkal csökkenti a halálozás kockázatát.
• A szabadidős tevékenységnek van a legerősebb hatása: A testmozgás még a WHO ajánlásai alatt is észrevehető előnyökkel jár – feltéve, hogy a mindennapi élet állandó része marad.