Egészség
A reflux elleni gyógyszer rendszeres szedése bajt okozhat
Akár harmadával is nőhet a demencia kockázata bizonyos betegek körében
Bár a tudósok nem találtak közvetlen ok-okozati összefüggést, az eredmények újabb aggodalomra adnak okot a népszerűbb savcsökkentők tartós alkalmazásával kapcsolatban.
Bár a vizsgálat nem bizonyította, hogy a protonpumpagátlók (PPI-k) közvetlenül memóriazavart okoznak, a hosszú távú szedésük így is egyre több aggályt vet fel. Korábban összefüggésbe hozták őket stroke-kal, csonttörésekkel és vesebetegségekkel is. Rövid idejű alkalmazásnál nem találtak ilyen veszélyt, de tartós szedés esetén már igen. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy senki se hagyja abba a reflux elleni gyógyszer szedését anélkül, hogy előtte konzultálna orvosával.
Reflux elleni gyógyszer: nem mindegy, mennyi ideje szedjük
Érdemes észben tartani, milyen hosszú ideje szedünk reflux elleni gyógyszert. A Neurology című szaklapban megjelent tanulmány azt mutatta ki, hogy akik több mint négy és fél évig használtak protonpumpagátlókat, nagyobb eséllyel lettek demensek, mint akik soha nem alkalmazták ezeket a készítményeket. Fontos, hogy ez a kutatás nem bizonyított ok-okozati összefüggést, csak egy lehetséges kapcsolatot tárt fel, ami további vizsgálatokat igényel. Ráadásul kizárólag a vényköteles gyógyszerekre vonatkozott, a patikában recept nélkül kapható savlekötőkre nem.
Miért írnak fel gyakran reflux elleni gyógyszereket?
Savas reflux akkor jelentkezik, amikor jellemzően étkezések után vagy lefekvéskor a gyomorsav visszajut a nyelőcsőbe. Ez gyomorégést, fekélyt, hosszabb távon pedig gasztrooesophagealis reflux betegséget (GERD) okozhat, ami a nyelőcsőrák kockázatát is növeli. A protonpumpagátlók csökkentik a gyomorsav termelődését, ezért sok orvos ezeket írja fel, főleg ha a panaszok gyakoriak vagy súlyosak.
Mi derült ki a protonpumpagátlók hosszú távú szedéséről?
A protonpumpagátlók hatékonyan csökkentik a gyomorsavat, de korábbi vizsgálatok már összefüggésbe hozták a hosszú távú szedésüket a stroke, csonttörés és a krónikus vesebetegség magasabb kockázatával is” – mondta a kutatás vezetője, Kamakshi Lakshminarayan, a Minnesotai Egyetem közegészségügyi szakértője. „Ezért akartuk megnézni, hogy vajon a demencia kockázata is nő-e. Rövidebb szedésnél nem tapasztaltunk ilyet, hosszú távon viszont igen.”
A kutatásban 5 712, 45 évnél idősebb felnőttet követtek nyomon, akik a vizsgálat elején még nem szenvedtek demenciában. Az átlagéletkoruk 75 év volt. A gyógyszerszedést interjúk és éves telefonos kérdőívek alapján rögzítették, és kiderült, hogy körülbelül egynegyedük, vagyis 1 490 ember szedett protonpumpagátlót.
A résztvevőket négy csoportba osztották aszerint, hogy mennyi ideig használták ezeket a gyógyszereket:
- egyáltalán nem,
- legfeljebb 2,8 évig,
- 2,8–4,4 évig,
- illetve több mint 4,4 évig.
Az 5,5 éves követési idő alatt összesen 585 embernél alakult ki demencia.
Nyugtalanító számok
A PPI-t nem szedők csoportjában 4222 emberből 415-nél alakult ki demencia, ami azt jelenti, hogy 1000 főre vetítve évente 19 ilyen eset fordult elő. Ezzel szemben azok közül, akik legalább 4,4 évig szedték a PPI-t, 497 emberből 58-nál jelentkezett a betegség, ami 1000 főre vetítve évente már 24 esetet jelentett.
A kutatók figyelembe vették az életkort, nemet, rasszt és más betegségeket (például magas vérnyomást, cukorbetegséget) is.
Így is azt találták, hogy a gyógyszert tartósan, vagyis több mint 4,4 évig szedők körében 33 százalékkal nagyobb volt a demencia kockázata, mint azoknál, akik soha nem szedték ezeket a készítményeket.
A 4,4 évnél rövidebb ideig tartó gyógyszerszedésnél nem találtak hasonló emelkedést.
Mindenképpen konzultálni kell a kezelőorvossal!
További kutatásokra van szükség, hogy pontosan megértsük, mi okozhatja ezt a kapcsolatot a hosszú távú PPI-használat és a demencia között” – tette hozzá Lakshminarayan, számol be az origo.hu.
Sokféle lehetőség van a savas reflux kezelésére: savlekötők, a testsúly kordában tartása, bizonyos ételek kerülése, a késő esti étkezés mellőzése, de ezek nem mindenkinél válnak be. A betegek semmiképp ne hagyják abba a gyógyszert anélkül, hogy orvosukkal beszéltek volna, mert az elhagyás sokszor még súlyosabb tüneteket okoz.”
A kutatás egyik gyenge pontja, hogy a résztvevők évente csak egyszer számoltak be a gyógyszerszedésükről. Ezért a köztes időszakot a kutatóknak becsülniük kellett. Ha valaki időközben abbahagyta, majd újra elkezdte a gyógyszert, az torzíthatta az eredményeket. Ráadásul azt sem tudták pontosan megállapítani, hogy a résztvevők használtak-e vény nélkül kapható készítményeket.
