Egészség

Az Alzheimer-kór oka a szájban rejlik?

Az Alzheimer-kór halálos terjedése messze meghaladja azt, amit eddig gondoltunk

Az elmúlt években egyre több tudományos kutatás támasztja alá azt a riasztó hipotézist, hogy az Alzheimer-kór nem csupán az agy öregedésének következménye, hanem egy fertőzés eredménye.

Az Alzheimer-kór oka a szájban rejlik?
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Bár a fertőzés pontos mechanizmusait a kutatók még mindig próbálják feltárni, számos tanulmány arra utal, hogy az Alzheimer-kór halálos terjedése messze meghaladja azt, amit eddig gondoltunk.

Az egyik ilyen tanulmány az Alzheimer-kór bakteriális kiváltó okára utaló, eddig talán legmeggyőzőbb nyomra bukkant, és ez egy meglehetősen váratlan forrásból származik: az ínybetegségekből.

Jan Potempa, a Louisville-i Egyetem mikrobiológusa által vezetett tanulmányban a kutatók beszámoltak a Porphyromonas gingivalis – a krónikus parodontitis (más néven ínybetegség) kórokozójának – felfedezéséről elhunyt Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a két tényezőt összekapcsolták, de a kutatók tovább mentek.

Egerekkel végzett külön kísérletekben a kórokozóval történő szájfertőzés a baktériumok agyban való megtelepedéséhez vezetett, valamint az Alzheimer-kórral gyakran összefüggésbe hozott ragadós fehérje, az amiloid béta (Aβ) termelésének növekedéséhez.

A kutatócsoport, amelyet az első szerző, Stephen Dominy társalapítója, a Cortexyme gyógyszeripari startup koordinált, nem állította, hogy végleges bizonyítékot talált az Alzheimer-kór okára. De egyértelmű volt, hogy szerintük itt egy erős nyomra bukkantak.

„A fertőző ágensek már korábban is szerepet játszottak az Alzheimer-kór kialakulásában és előrehaladásában, de az ok-okozati összefüggés bizonyítéka nem volt meggyőző” – mondta Dominy akkor.

Ezenkívül a csapat azonosított egy toxikus enzimet, a gingipainokat, amelyet a baktériumok választanak ki az Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában, és amely korrelál a betegség két különálló markerével: a tau fehérjével és egy ubiquitin nevű fehérjejelzővel.

De még ennél is meggyőzőbb, hogy a csapat ezeket a toxikus gingipainokat olyan elhunyt emberek agyában is azonosította, akiknél soha nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórt.

Ez azért fontos, mert bár a P. gingivalis és a betegség között már korábban is kapcsolatot állapítottak meg, egyszerűen fogalmazva soha nem tudták, hogy az ínybetegség okozza-e az Alzheimer-kórt, vagy a demencia vezet-e a rossz szájhigiénia kialakulásához.

Az a tény, hogy alacsony gingipainszintet mutattak ki olyan embereknél is, akiknél soha nem diagnosztizáltak Alzheimer-kórt, döntő bizonyíték lehet arra, hogy ha tovább éltek volna, akkor kialakulhatott volna náluk a betegség.

A COR388 nevű, a vállalat által kifejlesztett vegyület egerekkel végzett kísérletekben kimutatta, hogy csökkentheti a már kialakult P. gingivalis agyi fertőzés bakteriális terhelését, miközben csökkenti az amiloid-béta termelést és az ideggyulladást is.

Meg kell várnunk, hogy a jövőbeli kutatások mit tárnak fel erről az összefüggésről, de a kutatói közösség óvatosan optimista.

„A baktériumok toxikus fehérjéit célzó gyógyszerek eddig csak egereken mutattak kedvező hatást, de mivel több mint 15 éve nem jelent meg új demencia-kezelés, fontos, hogy minél több módszert kipróbáljunk az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségek leküzdésére” – nyilatkozta David Reynolds, az Alzheimer's Research tudományos igazgatója egy közleményben.

Kapcsolódó írásaink