Egészség
Ez a rosttípus hasonló fogyást eredményezhet, mint az Ozempic
A béta-glükán természetes módon segíthet a testsúlycsökkentésben és a vércukorszint szabályozásában

Az Arizonai Egyetem (UA) és a Bécsi Egyetem kutatói kimutatták, hogy a béta-glükán – amely természetes módon megtalálható a zabban és az árpában – szabályozza a vércukorszintet, és elősegíti a fogyást magas zsírtartalmú étrenden tartott egereknél. Ez volt az egyetlen rostfajta, amely 18 héten belül kimutathatóan csökkentette az állatok testzsírszázalékát és testsúlyát.
Más vizsgált rostok – például a búzadextrin, a pektin, a rezisztens keményítő és a cellulóz – ugyan jelentősen megváltoztatták a bélmikrobiom összetételét, mégsem mutattak hasonló eredményeket a testsúlyra vagy a zsírtömegre nézve.
„Tudjuk, hogy a rostok hasznosak, de hatalmas a változatosság közöttük” – magyarázta Frank Duca, az UA biomédikus kutatója a ScienceAlertnek.
„Szerettük volna meghatározni, hogy pontosan melyik rosttípus a leghatékonyabb a fogyás és a glükóz-homeosztázis támogatásában.”
A béta-glükán és az Ileibacterium
A tanulmány szerint csak a béta-glükán növelte meg az egerek bélrendszerében található Ileibacterium baktériumok számát – egy olyan mikroorganizmust, amelyet korábbi kutatások is összefüggésbe hoztak a fogyással.
Már a 10 hetes mérföldkő előtt kimutatták, hogy a béta-glükánnal etetett egerek kevesebb testzsírral és kisebb testsúllyal rendelkeznek, mint azok, amelyek más rostot kaptak.
A kutatás eredményei összhangban állnak Duca egy korábbi vizsgálatával is, amelyben béta-glükánban gazdag árpalisztet etettek rágcsálókkal. A patkányok ugyanannyi zsíros ételt ettek, mint korábban, ám energiafelhasználásuk nőtt, és testsúlyuk csökkent.
A kapcsolat az Ozempic-kel
A tanulmány során a béta-glükánnal táplált állatoknál megnőtt a bélben a butirát nevű rövid szénláncú zsírsav koncentrációja. Ez egy olyan metabolit, amely akkor termelődik, amikor a bélmikrobák lebontják a rostokat.
A butirát stimulálja a glukagon-szerű peptid-1 (GLP-1) felszabadulását – ezt a hormont az olyan gyógyszerek is utánozzák, mint az Ozempic, amelyek az inzulintermelés fokozása révén segítik a vércukorszint szabályozását és az étvágy csökkentését.
„A rostfogyasztás előnyei részben a GLP-1 és más, étvágyat szabályozó bélpeptideken keresztül érvényesülnek” – mondta Duca.
„De úgy gondoljuk, hogy a butirátnak ezen túlmenően is vannak előnyei: javítja a bélfal állapotát, és hatással lehet más szervekre is, például a májra.”
Mi következik?
Habár az eredmények ígéretesek, a kutatók hangsúlyozzák: további vizsgálatokra van szükség, mielőtt az emberi egészségre vonatkozó következtetéseket le lehetne vonni.
Az azonban már most egyértelmű: nem minden rost egyforma, és a jövő táplálkozástudománya egyre inkább az egyes rosttípusok célzott hatásait fogja vizsgálni – különösen olyan népszerű témákban, mint a fogyás, inzulinszabályozás és bélmikrobiom-egészség.