Mit tehetünk az agydaganat elkerüléséért?

Az agydaganatok megelőzése nehezebb, mint más típusú betegségeké, mert sok esetben nincs egyértelmű kiváltó ok, különösen a jóindulatú vagy öröklött formák esetén. Ugyanakkor vannak életmódbeli és környezeti tényezők, amelyek csökkenthetik a kockázatot.

Először is érdemes kerülni a hosszú távú sugárterhelést. Nagy dózisú ionizáló sugárzás (pl. röntgen, CT) hosszú távon növelheti a daganatok kialakulásának esélyét.

Érdemes csökkenteni az elektromágneses sugárzást. A mobiltelefonok és más eszközök hatása még vitatott, de érdemes kihangosítót vagy fülhallgatót használni és a telefont nem állandóan a fejünk közelében tartani.

Mint minden esetben itt is hasznos lehet az egészséges életmód követése. ​​​​​Antioxidánsokban gazdag étrendnél a zöldségek, a gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák segítenek semlegesíteni a sejtkárosító szabad gyököket. A rendszeres testmozgás erősíti az immunrendszert. Az elhízás növelheti többféle daganat kockázatát.

Érdemes kerülni a rákkeltő anyagokat. Ilyen lehet: dohányfüst, vegyi oldószerek, ipari mérgek (pl. festékek, nehézfémek). Ha ipari környezetben dolgozik, használjon védőfelszerelést.

Öröklött hajlam esetén nélkülözhetetlenek a szűrővizsgálatok, érdemes genetikai tanácsadást kérni.

A krónikus stressz és az alváshiány gyengíti az immunrendszert, amely közvetve növelheti a daganatképződés esélyét.

Azonban sajnálatos módon a legtöbb agydaganat nem előzhető meg százszázalékosan, de az általános egészségmegőrzés jelentősen csökkenti a kockázatot. Nemcsak az agydaganatét, hanem más, súlyos betegségekét is.

Az agydaganatok tünetei nagyon változatosak lehetnek, és sokszor nem egyértelműek, vagy fokozatosan alakulnak ki, ezért könnyű más problémáknak tulajdonítani őket.

Vannak szokatlan, kevésbé ismert, agydaganatot jelző tünetek. Ezek közé tartoznak a váratlan személyiség- vagy hangulati változások, mint a hirtelen dühkitörések, agresszió vagy apátia, a megmagyarázhatatlan depresszió vagy szorongás, vagy a gyanús viselkedésváltozások, mint a téveszmék megjelenése.

Szokatlan tünet lehet az új vagy furcsa szokások, „agyi köd” megjelenése, illetve a koncentrációs zavar, a feledékenység, nehézség a szavak megtalálásában vagy beszédben vagy térbeli tájékozódási problémák, furcsa döntések előfordulása.

Nem hétköznapi tünetek közé tartoznak a szokatlan érzékelési zavarok, mint a zsibbadás vagy bizsergés az arcon vagy végtagokon, a látás- vagy hallásproblémák csak az egyik oldalon vagy a szagok, hangok vagy ízek érzékelése, amelyek nincsenek ott.

A fejfájás is jelezhet bajt, ha nem múlik fájdalomcsillapítóra, reggelente rosszabb, felébreszti az alvót, vagy hányinger, hányás kíséri.

Az egyensúlyzavar, szédülés, ügyetlenség is ijesztő jel lehet.

A felnőttkorban megjelenő görcsroham esetén is érdemes gyanakodni ha új keletű epilepsziás roham (még sosem volt előtte) vagy apró izomrángások vagy rángatózások jelentkeznek, akkor érdemes orvoshoz fordulni.

Az állandó fáradtság, motiválatlanság, zavartság, nehéz felébredés, idő- vagy térbeli tájékozódási zavar is intő jel lehet.

Érdemes megjegyezni, hogy ezek a tünetek nem feltétlenül jelentenek agydaganatot. Sok más, ártalmatlanabb állapot is okozhat hasonló jeleket. Azonban ha több tünet tartósan fennáll vagy fokozódik, érdemes orvosi vizsgálatot kérni (neurológia, MR-vizsgálat stb.).