Így lassíthatjuk agyunk öregedését

Rohanó világunkban nem is kell extrém dolgokat tennünk, szinte észrevétlenül hozzájárulhatunk a memória romlásához vagy akár a rettegett demencia kialakulásához. Vannak ugyanis olyan hétköznapi szokások, amelyek már önmagukban felgyorsítják az agy öregedését. A Times of India gyűjtéséből válogattunk – írta meg a Házipatika.com.

Állandó háttérzaj és multitasking: sokan gondolják úgy, hogy a folyamatos kapcsolattartás és információfogyasztás élesen tartja az elmét. Az igazság azonban az, hogy az agynak pihenésre van szüksége az emlékezet megszilárdításához és a regenerálódáshoz. Lassítsunk le, és ne próbáljunk meg mindent egyszerre csinálni! A rendszeres túlstimulálással ugyanis hosszú távon lényegében képtelenné válik az agy arra, hogy fókuszáljon és eltárolja az új adatokat, ingereket.

Kialvatlanság: éjjel több alvásfázison megyünk keresztül, a felszínes alvás mellett REM- és mélyalvási szakaszok váltják egymást. Ez utóbbi során regenerálódik testünk, így agyunk is. A kóros kialvatlanság különböző méreganyagok felgyülemléséhez vezet, például a béta-amiloidéhoz, amely az Alzheimer-kórral hozható összefüggésbe. Mindez gyengíti a memóriát, rontja a kognitív funkciókat, valamint zsugorítja a hippokampusz méretét (agyunk ezen régiója felel a tanulásért és a memóriáért).

A természetes fény hiánya: a természetes fény segít szabályozni a cirkadián ritmust, amely a hangulattól az emlékezetig mindent befolyásol. Rendszeres napfény nélkül az agy belső órája elmozdulhat, amely koncentrációzavart, depressziót és memóriaromlást eredményezhet.

Elfojtott érzelmek, a nehéz beszélgetések hiánya: az érzelmek elfojtása is extra terhelést ró az agyra. A krónikus érzelmi stressz ugyanis megemeli a kortizolszintet, egy olyan hormonét, amely idővel rontja a memóriát és a tanulási képességet is. Nemcsak mentális, de fizikai egészségünknek is jót tesz, ha időnként ki tudjuk adni magunkból az érzelmeket. Egy őszinte beszélgetés vagy naplóírás jót tehet, de nyugodtan sírjunk is, ha úgy érezzük, hogy éppen arra van szükség.

Édesítőszerek fogyasztása: a legfrissebb kutatások szerint azok, akik naponta legalább egy diétás üdítőt fogyasztanak, nagyobb valószínűséggel szenvednek stroke-tól vagy demenciától. A mesterséges édesítőszerek – mint például az aszpartám vagy a szacharin – negatívan hatnak a bélbaktériumokra, amelyek szorosan kapcsolódnak az agyműködéshez a bél-agy tengelyen keresztül. A megzavart bélműködés befolyásolhatja a hangulatot vagy akár a memóriát is.

Ultrafeldolgozott élelmiszerek: azok az élelmiszerek, amelyek ipari alapanyagok, ízfokozók, színezékek vagy egyéb adalékanyagok felhasználásával készülnek, károsan hatnak az agyra. Ezekben ugyanis rendszerint magas a hozzáadott cukor, az egészségtelen zsírok és a mesterséges adalékanyagok aránya, miközben hiányoznak belőlük az olyan esszenciális tápanyagok, mint a rost, a vitaminok és az ásványi anyagok. Ezek az élelmiszerek károsíthatják a bélrendszer egészségét, és krónikus gyulladást okozhatnak, amely negatívan befolyásolja az agyműködést, és növeli a kognitív hanyatlás kockázatát.

Vitaminhiány: különösen a B12-vitamin, illetve az Omega–3 zsírsavak hiánya jelenthet komoly veszélyt a kognitív funkciókra. Ezeket az anyagokat szervezetünk nem állítja elő magától, ezért figyelni kell rá, hogy táplálkozás során bevigyük, például hal fogyasztásával. Sokat számít még agyunk egészsége szempontjából a tojásban jelentős mennyiségben található kolin, az áfonyában és más bogyós gyümölcsökben található antioxidánsok, a leveles zöldségekben lévő folát és vas, illetve az olajos magvakban lévő zsírok és E-vitamin is.

Egyhangúság, ingerszegény környezet: az agyi kapacitás nagyban függ attól, mennyire tartjuk karban. Ugyanúgy, ahogy izmaink testmozgás nélkül, agyunk is elveszíti erejét, ha nem tornáztatjuk. Egy új készség elsajátítása, egy hangszeren való játék, az írás vagy akár a firkálás új idegpályákat aktivál. Foglaljuk le az agyunk, amikor éppen nincs más dolgunk!