Ez a kórházi szuperbaktérium a műanyagot is megeszi

Egy világszerte elsőként végzett tanulmány megállapította, hogy a kórházakban gyakran fertőzéseket okozó szuperbaktérium az orvosi beavatkozásokhoz használt műanyagokból táplálkozhat, ami még veszélyesebbé teheti.

A baktérium a Pseudomonas aeruginosa nevű baktériumfaj, amely gyakran előfordul kórházi környezetben, és potenciálisan halálos fertőzéseket okozhat a tüdőben, a húgyutakban és a vérben.

Most a tudósok egy kórházi beteg sebéből vett baktériumtörzset elemeztek, és meglepő trükköt fedeztek fel, amelynek köszönhetően a baktérium hosszabb ideig képes fennmaradni a felületeken és a betegekben: képes lebontani a sztentekben, varratokban és implantátumokban használt biológiailag lebontható műanyagokat. A kutatók eredményeiket a Cell Reports folyóiratban tették közzé, számol be a LiveScience.

„Ez azt jelenti, hogy újra kell gondolnunk, hogyan léteznek a kórokozók a kórházi környezetben – mondta nyilatkozatában a tanulmány vezető szerzője, Ronan McCarthy, a londoni Brunel Egyetem biomédikus professzora. – A műanyagok, beleértve a műanyag felületeket is, potenciálisan táplálékul szolgálhatnak ezeknek a baktériumoknak. Az ilyen képességgel rendelkező kórokozók hosszabb ideig maradhatnak életben a kórházi környezetben. Ez azt is jelenti, hogy minden műanyagot tartalmazó orvosi eszköz vagy kezelés érzékeny lehet a baktériumok által okozott lebomlásra.”

A csapat laboratóriumi vizsgálata további kutatások szükségességét vetíti fel annak jobb megértése érdekében, hogy ez a műanyagot fogyasztó képesség hogyan hat a baktériumokra a valós kórházi környezetben, ahol speciális tisztítási protokollok vannak érvényben a betegek és az orvosi eszközök baktériumoknak való kitettségének megelőzése érdekében.

A P. aeruginosa valószínűleg az elmúlt 200 évben fejlődött ki gyorsan, hogy megfertőzze az embereket, amikor azok sűrűn lakott területeken kezdtek élni, különösen a légszennyezés miatt légzésproblémákkal küzdőket.

Azóta a baktérium számos törzse rezisztenciát fejlesztett ki számos antibiotikummal szemben. Ezek a rezisztens mikrobák szennyezhetik a katétereket és a lélegeztető készülékeket, így a P. aeruginosa gyakori oka a kórházban szerzett fertőzéseknek, különösen a veszélyeztetett betegek körében. A P. aeruginosa világszerte évente körülbelül 559 ezer haláleset okoz, amelyek többsége antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos.

Az azonban továbbra sem tisztázott, hogy a baktériumok hogyan tudnak szaporodni a látszólag steril kórházi környezetben.

A kutatáshoz a kutatók egy brit kórházban vették mintát egy beteg sebéből, és azt elemezték, ami kimutatta, hogy a baktérium képes előállítani egy Pap1 nevű enzimet. Ez az enzim képes lebontani a műanyag polikaprolakton (PCL) anyagot, amelyet gyakran használnak varratokhoz, sebkötözéshez, sebészeti hálókhoz és más orvosi eszközökhöz, és felszabadítja a műanyag szénjét, amelyből a P. aeruginosa táplálkozik.

A baktérium műanyagot emésztő képessége nem csak táplálékforrást biztosít számára: veszélyesebbé és a kezeléssel szemben ellenállóbbá is teszi. A kutatók szerint ez azért van, mert a baktériumok a műanyag darabokat keményebb biofilmek kialakítására használják – ezek olyan védőrétegek, amelyek megvédik a szuperbaktériumokat az antibiotikumoktól.

A tudósok más baktériumokban is azonosítottak hasonló enzimeket, ami azt jelenti, hogy más, széles körben használt orvosi műanyagok is táplálékot és jobb ellenállást biztosíthatnak további szuperbaktériumoknak, hozzájárulva ezzel a kórházban szerzett fertőzések terjedéséhez.

Ennek nyomon követése érdekében a kutatók sürgős kutatásokat szorgalmaznak a műanyagot emésztő enzimek elterjedtségéről más kórokozók körében, valamint arra kérik a szakértőket, hogy vizsgálják felül az orvosi környezetben használt műanyagokat és a kórházi környezet ellenőrzésének módszereit.

„A műanyagok a modern orvostudományban mindenütt jelen vannak, és kiderült, hogy egyes kórokozók alkalmazkodtak azok lebontásához – mondta McCarthy. – Meg kell értenünk, hogy ez milyen hatással van a betegek biztonságára.”