Ajakherpesz van? Lehet, hogy nagyobb az Alzheimer-kór kockázata

A Gilead Sciences tudósai végezték a tanulmányt. Az egészségbiztosítással rendelkező amerikaiak orvosi adatait elemezve megállapították, hogy az Alzheimer-kórban és kapcsolódó betegségekben szenvedő embereknél nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak HSV–1-fertőzést. A legújabb eredmények arra utalnak, hogy a HSV–1 és hasonló vírusok megelőzése és kezelése hatékony intézkedés lehet a demencia ellen.

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, amely ma körülbelül hétmillió amerikait érint. A legtöbb esetben a betegséget környezeti és/vagy genetikai tényezők komplex keveréke okozza. Az elmúlt években számos tanulmány arra utalt, hogy bizonyos fertőzések – köztük a HSV–1 – is szerepet játszhatnak a kialakulásában. A HSV–1 az orális herpesz, közismert nevén ajakherpesz elsődleges oka, bár a fertőzöttek többsége csak kevés tünetet vagy egyáltalán nem tapasztal tüneteket; genitális herpeszt is okozhat (amelyet elsősorban a HSV–2 okoz).

Nem minden tanulmány támasztja alá ezt a vírusos összefüggést, ezért a szerzők úgy döntöttek, hogy saját maguk is utánajárnak a kérdésnek, valós adatok segítségével. Luke Liu, a kutatás vezetője szerint ez az első tanulmány, amely az Egyesült Államok biztosítási igényeinek nagy adatbázisát használja az Alzheimer-kór és a HSV–1 közötti összefüggés vizsgálatához.

Liu és csapata közel 400 000 Alzheimer-kórral diagnosztizált amerikai egészségügyi eredményeit hasonlította össze Alzheimer-kórban nem szenvedő, életkor, nem és egyéb tényezők tekintetében hasonló emberekével. Az Alzheimer-kórban szenvedőknek csak kis százaléka (alig 0,5%) volt korábban HSV-1-fertőzött, de még így is gyakrabban fordult elő náluk, mint a kontrollcsoportban (körülbelül 80%-kal nagyobb valószínűséggel).

A kutatók ezután egy szélesebb körű, Alzheimer-kórral kapcsolatos más demenciában szenvedő csoportot vizsgáltak, és hasonló mintázatot találtak. Ezenkívül kapcsolatot találtak az Alzheimer-kór és két másik herpeszvírus, a herpes simplex-2 és a varicella zoster vírus között, amelyek a bárányhimlő és az övsömör okozói. Érdekes módon azt is megállapították, hogy azok, akik antivirális kezelést kaptak HSV-1-re, kevésbé voltak hajlamosak Alzheimer-kórra, mint azok, akik nem kaptak kezelést (az antivirális szerek elnyomják és lerövidítik az aktív kitöréseket, de nem gyógyítják meg a fertőzést).

Az ilyen megfigyelésen alapuló tanulmányok nem bizonyítják a HSV-1 és az Alzheimer-kór közötti ok-okozati összefüggést, de az ilyen kapcsolatot alátámasztó bizonyítékok egyre erősebbnek tűnnek.

„A herpeszvírusoknak való kitettség valószínűleg összefüggésbe hozható az Alzheimer-kórral és más demenciákkal, és a herpesz elleni gyógyszerek védelmet nyújthatnak az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák ellen” – írta Liu, a Gilead virológusa a Gizmodo-nak egy e-mailben.

Ezen összefüggésről továbbra is fontos kérdések merülnek fel, többek között a tényleges mechanizmusok. Egyes kutatások szerint agyunk immunrendszere amiloid béta és tau fehérjéket termel a herpeszvírus-fertőzés ellen (ezeknek a fehérjéknek a hibásan hajtogatott formái az Alzheimer-kór fő kiváltó okai). De lehet, hogy a HSV–1 és hasonló vírusok más módon is kiválthatják vagy gyorsíthatják a betegséget.

Más tényezők is szinte biztosan szerepet játszanak, különösen mivel sokan életük során megfertőződnek a HSV–1-vel, de soha nem alakul ki náluk Alzheimer-kór. A Világ Egészségügyi Szervezet szerint a 50 év alatti világ népességének körülbelül kétharmada hordozza a HSV–1-et. A kutatók megjegyzik, hogy a HSV–1 és az Alzheimer-kór közötti kapcsolat még erősebb az idősebb embereknél, és más kutatások szerint az ApoE-ε4 allél hordozói – egy genetikai variáns, amely már önmagában is növeli az Alzheimer-kór kockázatát – szintén hajlamosabbak a HSV-1 fertőzésre. Tehát ezek a vírusok valószínűleg az egyik dominoelemek, amelyek végül az Alzheimer-kórhoz vezethetnek.

A övsömör elleni vakcina titkos fegyver lehet a szívroham ellen

Mégis, az általános bizonyítékok arra utalnak, hogy az emberek jelentősen csökkenthetik a demencia kockázatát bizonyos fertőzések kezelésével vagy megelőzésével. Több tanulmány is kimutatta például a övsömör elleni oltás és az Alzheimer-kór csökkenése közötti összefüggést. Indokolt lehet klinikai vizsgálatok elvégzése annak megállapítására, hogy a herpesz elleni vírusellenes kezelések csökkentik-e a demencia kockázatát, bár Liu megjegyzi, hogy az ilyen típusú kutatások elindításához jelentős forrásokra lesz szükség. Folyamatban vannak a HSV–1 és HSV–2 elleni vakcinák kifejlesztésére irányuló kutatások is, amelyek talán értékesebbek, mint jelenleg feltételezik.

„Ezek az eredmények még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a herpeszvírusok megelőzését közegészségügyi prioritásnak tekintsük” – írták a kutatók.