A fertőző májgyulladás D-típusa

A májgyulladás D-típusát a hepatitis D (delta) vírus (HDV) okozza. A HDV-fertőzések száma az 1980-as évek óta világszerte csökkent, elsősorban a globális HBV-oltási programnak köszönhetően.

A hepatitis D-vírus okozta májgyulladás tünetei

A HDV csak a hepatitis B-vírus jelenlétében „szaporodik”, vagyis a delta vírus csak azokat tudja megfertőzni, akik egyidejűleg, vagy már korábban megfertőződtek hepatitis B-vel.

Az egyidejű fertőzést koinfekciónak nevezzük; ha pedig a beteg a hepatitis D előtt fertőződött meg a hepatitis B-vel, vagyis felülfertőzés történt, akkor szuperinfekcióról beszélünk.

Akut (heveny) hepatitis esetén a HBV és HDV egyidejű fertőzése változatos kórlefolyást eredményez: enyhe, de akár súlyos megbetegedés is kialakulhat. Ezek a tünetek általában a kezdeti fertőzés után 3–7 héttel jelentkeznek, és szinte megkülönböztethetetlenek a más típusú, akut vírusos hepatitisfertőzésektől.

Az akut hepatitis D-fertőzés jellemző tünetei a következők:

• láz,
• fáradtság,
• étvágytalanság,
• hányinger, hányás,
• sötét vizelet, halvány színű széklet (a máj károsodása miatt),
• sárgaság (a szemek és/vagy a bőr elszíneződése).

A krónikus hepatitis D ritkán előforduló, súlyos betegség: egy 2020-as felmérés alapján a krónikus hepatitis B fertőzésben szenvedő emberek közel 5 százalékát érinti világszerte.

Szuperinfekció esetén a HDV megfertőzi a már krónikusan HBV-vel fertőzött személyt, ami a betegek többségénél (70-90 százalékánál) felgyorsítja a májzsugor (cirrhosis hepatis) és a rosszindulatú májdaganat (hepatocelluláris karcinóma, májsejtkarcinóma) kialakulását.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a tünetek alapján fennáll a gyanúja, hogy hepatitisvírussal fertőződhetett, különösen, ha sárgaságot is tapasztal, azonnal forduljon háziorvosához!

A hepatitis D-vírus okozta májgyulladás lehetséges oka

A HDV-fertőzés kockázatának elsősorban a krónikus HBV-hordozók vannak kitéve, illetve azok, akik nem védettek a HBV-vel szemben. A HBV-fertőzés kockázata tehát egyúttal a HDV-fertőzés kockázatát is jelenti.

A hepatitis D-vírusok – a hepatitis B-hez hasonlóan – az alábbi módon terjednek:

• szexuális úton a testnedvek által (pl. nyál, sperma, hüvelyváladék),
• fertőzött vérrel, vérkészítményekkel való érintkezéssel (pl. transzfúzió),
• bőrön (annak sérülésein) keresztül (pl. tetoválás, intravénás kábítószerfogyasztás),
• nagyon ritkán anyáról gyermekre történő átvitellel.

A hepatitis D-vírus okozta májgyulladás lehetséges szövődményei

Szuperinfekció esetén – amikor a HDV megfertőzi a már krónikusan HBV-vel fertőzött személyt – megnő a májzsugor és a rosszindulatú májdaganat kialakulásának esélye.

A hepatitis D-vírus okozta májgyulladás diagnosztizálása

A kezelőorvos kikérdezi és megvizsgálja a beteget, majd laborvizsgálatokat és képalkotó vizsgálatokat (pl. hasi ultrahang) kér. A fertőzés végleges diagnózisa általában vérteszttel, a vírus elleni specifikus anti-HDV immunglobulin M (IgM) antitestek kimutatásán alapul; a HDV RNS kimutatása pedig egyértelműen igazolja a betegséget.

A hepatitis D-vírus okozta májgyulladás kezelése

A hepatitis D-vírusfertőzés általánosan javasolt kezelése a pegilált alfa-interferon, mellyel a betegség súlyosbodását lehet csökkenteni. Ez a terápia jelentős mellékhatásokkal járhat, és egyes esetekben – aktív pszichiátriai állapotok, autoimmun betegségek, előrehaladott májzsugor – egyáltalán nem alkalmazható.

A hepatitis D-vírus okozta májgyulladás megelőzése

A delta vírus csak a hepatitis B-vírussal együtt okoz megbetegedést, ezért a fertőzés megelőzésére a hepatitis B elleni védőoltás az egyetlen módszer. A HBV elleni védőoltás megakadályozza a HDV-fertőzést, így a gyermekkori HBV-oltási programok kiterjesztése a hepatitis D előfordulásának csökkenését eredményezte világszerte. Hazánkban az 1985 után született gyerekeket 14 éves korukban kötelezően oltják HBV ellen.

A hepatitis B-védőoltás nem nyújt védelmet a HDV ellen már meglévő HBV-fertőzés esetén.

A fertőzés elkerülése érdekében fontos az alábbi óvintézkedések betartása:

• közös körömolló, borotva, fogkefe használatának mellőzése,
• óvszerhasználat,
• várandós kismamák, véradók hepatitis B-szűrése.