Egészség
Ezek az édesítőszerek károsabbak lehetnek, mint a cukor
Új ajánlás a kisgyermekeknek

Sokan abban a hitben adják ezeket az édesítőszereket tartalmazó üdítőket vagy édességeket a kisgyermekeiknek, hogy ezzel egészségesebb döntést hoznak. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. Bár a mesterséges édesítőszerek felnőttek esetében hasznos eszközei lehetnek a cukorfogyasztás csökkentésének, a kisgyermekeknél korántsem ilyen egyértelmű a helyzet.
A kisgyermekek étrendjében a természetes, cukor- és édesítőszermentes alternatívák – főként a víz – beépítése a cél, és az egészség szempontjából biztosan ez bizonyul hosszú távon előnyösebbnek.
Brit táplálkozástudományi szakértők legfrissebb ajánlása szerint kisgyermekek számára nem javasolt a mesterséges édesítőszereket tartalmazó italok fogyasztása. Érdemes már korán megtanítani őket arra, hogy szomjoltásra elsősorban vizet fogyasszanak, ahelyett, hogy a fogbarátnak kikiáltott, cukormentes, de mesterséges édesítőszerekkel készült italokat innák.
A mesterséges édesítőszerek olyan anyagok, amelyek édes ízt biztosítanak kalória vagy cukor hozzáadása nélkül. Ezeket kifejezetten azért fejlesztették ki, hogy alternatívát nyújtsanak a cukorfogyasztásra, mivel a túlzott cukorbevitel hozzájárul olyan egészségügyi problémák kialakulásához, mint a fogszuvasodás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás vagy a különféle szív- és érrendszeri betegségek. A legismertebb mesterséges édesítőszerek közé tartozik az aszpartám, a szacharin, a szukralóz, a ciklamát, valamint a természetes eredetű stevia is, amely bár növényi eredetű, feldolgozása során mesterségesnek minősülhet.
A mesterséges édesítőszerek szerepét és hatásait kisgyermekkorban egyre több szakértő vizsgálja, mivel ez az életszakasz kiemelten fontos az ízpreferenciák és az egészséges táplálkozási szokások kialakulásában. A Scientific Advisory Committee on Nutrition (SACN) álláspontja szerint jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a mesterséges édesítőszerek valóban csökkentenék a fogszuvasodás előfordulását a gyermekek körében. Bár a hozzáadott cukor csökkentése egészségesebb étrendhez vezethet, a bizottság mégis óvatosságot javasol a kisgyermekek esetében, több okból is:
- az édes ízhez való korai hozzászokás megnehezítheti a későbbi átállást a természetes, kevésbé édes ételekre, és hosszú távon fokozhatja az édesség utáni vágyat;
- nincsenek megbízható adatok arról, hogy a gyermekek pontosan mennyi mesterséges édesítőszert fogyasztanak a mindennapi étrendjükben, így nehéz megítélni a valós kockázatokat;
- a mesterséges édesítőszerek hosszú távú egészségügyi hatásai – különösen a fejlődő szervezetre – még nem teljesen ismertek, ezért további, átfogó kutatásokra van szükség.
A szakértők tehát nem a mesterséges édesítőszerek azonnali kizárását javasolják, hanem inkább a mértékletességet és a tudatosságot – különösen a korai életévekben, amikor a táplálkozási minták megalapozódnak.
Prof. Graham Finlayson, a Leeds-i Egyetem pszichobiológia professzora szerint indokolt az óvatosság, főként gyermekek esetében, de a jelenlegi bizonyítékok nem elegendőek ahhoz, hogy teljesen elvessük a mesterséges édesítőszereket, mint a cukorfogyasztás csökkentésének eszközét.
A mesterséges édesítőszerek nemcsak üdítőkben vannak jelen, hanem sok más mindennapi termékben is, például:
- a „Light” vagy „zero” üdítőitalokban;
- a cukormentes rágógumikban;
- a diabetikus édességekben;
- ízesített vizekben, sportitalokban;
- gyógyszerekben, étrend-kiegészítőkben.
A kulcs tehát az egyensúly: nem kell démonizálni a mesterséges édesítőszereket, de érdemes odafigyelni, hogy milyen mennyiségben és milyen életkorban építjük be őket az étrendbe. A tudomány fejlődésével és a további kutatásokkal pedig pontosabb képet kaphatunk a valódi hatásukról.